Jelenlegi hely

Az 1568-as tordai országgyűlés négyszázötvenedik évfordulóján

A hit Isten ajándéka - A Szentgericei Unitárius Egyházközség hálaadó ünnepén

/ Prosenszki Róbert /
prosenszki.robert képe

2018. október hatodikán, délelőtt tizenegy órától került sor a Szentgericei Unitárius Egyházközség hálaadó ünnepségére, az 1568-as tordai országgyűlés négyszázötvenedik évfordulóján. „Az erdélyországbeli három nemzet”, a magyar, székely és szász nemzet képviselői 1568 vízkereszt napján tanácskozásra gyűltek össze Tordán, s január 6–13. között üléseztek, a mára már műemlékké nyilvánított tordai katolikus templomban. Az erdélyi reformátusok egy része az unitárius vallásnak nevezett antitrinitárius tanokhoz csatlakozott. Kolozsváron a magyar evangélikusok püspöke, a félig szász, félig magyar Dávid Ferenc előbb kálvinista, majd antitrinitárius, unitárius hitre tér. Ő János Zsigmond fejedelem udvari papja volt, s hatására maga a fejedelem is unitáriussá lett. Ekkor mondta ki a tordai diéta a négy vallás – a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius – gyakorlásának jogát, egyenjogúságát. A protestáns unitárius felekezet innentől számítja létjogosultságát, és Erdélyben az evangélikus (lutheránus) és a református (kálvinista) mellett létszámában, és javaiban is megerősödött. Maga a fejedelem, az európai műveltséggel rendelkező és több nyelven beszélő János Zsigmond is unitáriusként halt meg.

A templom portikusza Kecskés Csaba esperesKözös éneklésA női hívek oldalaA hit Isten ajándékaA karzatról A főgondnok ünnepi beszédét tartjaDr. Kovács Sándor teológiai tanár előadása"Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában" - Iszlai Bálint bácsi nemzeti hitvallásaFarkas Dénes, nyugalmazott esperes ünnepi beszédét tartjaAz emléktábla leleplezése450 - négy és fél évszázad az unitárius hitbenVilágosságFőhajtás az aradi vértanúkra emlékezveSzőcs Antal polgármester és Mucsi Géza politikai tanácsadó átadják az újonnan felállított székelykaputA tordai diéta - Dávid Ferenc szívre tett kézzel - Kőrösfői Kriesch Aladár festménye