Dőrejárás Budafán
2019. március 3-án reggel tavaszi napsütés ébresztette a Csallóközt, a dőrékre kacsintva, és hirdetve, hogy szövetségük megköttetett, a tél felett urak ők.
Aki ott volt, látta (aki nem látta vessen magára), amint megelőző napon a dőrék lakodalomra hívó menete járta Nagy- és Kisbudafa utcáit. Dőre volt a menyasszony, dőre a vőlegény, dőre volt a pap és az egész násznép. A nászmenet szereplői önmaguk karikatúrái, vaskos, pajzán humorral, groteszkbe hajló jelentekkel. A pap, mint az erény és tisztesség sziklája, nem fél felhajtani a menyasszony hófehér ruháját, miközben szenteltvizet hint, pálinkát prédikál. A pék, a zárt kapuk elé lisztet szór, és a fekete női nadrágok tomporán kezével péklenyomatot hagy; a borbély frissen felvert tejszínnel ken be borotválás előtt nőt és férfit, míg a nők fülébe a tejszínhabról még sejtelmesebbet is suttog; a csikós inge-hangja nagy, szíve kitárva, pej lovát hóna alá csapja ha kell; a rab tyúkot lop, míg a rendőr el nem kapja, hiszen ez a dolgok rendje; a medve teherautóval menekülne, míg idomárjának ostora utol nem éri; az arra járó autós szélvédőjére fánkos villájával az ördög feszül, útját állva, és ugyan ki ne fizetne ilyen helyzetben meneküléséért? A kéményseprő feketére keni az arcokat, mégis szerencsét hoz; a böllér nyakéke két csülök, a plébános Bibliájában pálinkásüveg rejtőzik.
Minden, ami meglepő lenne máskor, itt természetes. A dőréket is meglepte azonban, hogy a tavaly összeadott idősebb házaspárnál azóta iker gyermekek születtek. Jövőre keresztelő várható mindenki örömére.
A dőréket fogadó házaknál friss fánk, sütemény, szendvics és italok várták őket, a kínálásnak nemet mondani nehéz volt, ahogy a józanságot megőrizni is.
