Beretke, Murány-Áttörése Tanösvény
Beretke Rimaszombattól 36 km-re helyezkedik el a Sajó jobb partján. Első említése 1286-ból való „terra Beretke” néven. A település érdekessége, hogy történetében volt olyan korszak is, mikor Felső-/Kisbretkére, illetve Alsó-/Nagybretkére tagolódott. Előbbit, mint nemesi községet tartották számon, utóbbit pedig a parasztok falujaként. A 17. században elpusztított Bretkét a 18. században újra benépesítették. A 2011-es népszámlálási adatok szerint Beretke lakosságának 71%-a magyar.
Beretke értékei a népi kultúra iránt érdeklődők figyelmét ugyanúgy felkelthetik, mint akik szívesen járják a természetet, vagy kedvüket lelik a régmúltat idéző épületek látványában. Számomra különösképpen érdekesnek bizonyultak kulturális és természeti értékei és szívemet melengette a kis község vendégszeretete.
Benedek László fotóművész, barlangkutató, Beretke község díszpolgára, a Gömöri Fotóklub alapító tagja, vezetője volt segítségemre abban, hogy megismerhessem a környék természetadta csodáit.
A Murány-Áttörés Tanösvény kisebb részét sikerült bejárnom a téli havas-csúszós idő miatt, de így is elmondhatom, hogy üdítőleg hatott a lelkemre a pár kilométeres túra. A táj földtani, őslénytani és régészeti kutatása már az 1970-es években kezdetét vette, melynek eredményességét sugallja az is, hogy 1979-ben védetté nyilvánították a területet.
A tanösvény hat stációból áll. Ezek közül a legfontosabbnak tekinthető a sziklafal rész, mely bekerült a geológiai terminológiába is; beretkei mészkő, beretkei rétegek néven. A sziklafal tetején található a település két temploma; az 1864-ben historizáló stílusban épült református templom, valamint a mára csak romantikus romjaiban létező római katolikus templom. A református templom előtt a háborús időket idéző és túlélő bunkert lehet bejárni. A Templomhegy tetején található a hajdan szebb időket megélt árvaház épületének maradványa, melynek megalapítója és fenntartója Tornallyay Margit, Beretke és Gömör vármegye nagyasszonya volt.
A következő állomás a Peskő szikla. A szikla a Murány patak ütközésénél jött létre. Nevének Pest előtagja bolgár-szláv eredetre utal. A szikla közepén egy barlang található melyben az ősi időkből származó emlősök maradványait találták.
Következő megálló a Malomárok, mely a Murányból terelte a vizet a falu egykori áramellátását biztosító vízimalomhoz, mely egészen 1955-ig működött. A Rosszgyári barlang, mint a tanösvény következő állomása arról a 11 m hosszú barlangjáról nevezetes, melyet a széndioxidban dús víz maró hatása alakított ki egy szerkezeti törés mentén.
Igazi történelmi nevezetességnek tekinthető a tanösvény Rosszgyár stációja, mely gyár már 1640-ben is működött, ezzel a Felvidék sok száz magaskéményes vasgyára közül a legöregebbnek tekinthető. Végül a tanösvényen található több, mint húsz 600 éves tölgyfa is, melyek már akkor is itt voltak, mikor Mátyás király kapáltatta Gömörben a szőlőt az urakkal.
A tanösvény végül visszavezet a településen található 1754-ben épült barokk kúriához. Mely Tornallyay Margit egykori otthona is volt. Ma szálláshelyet kínál az idelátogatóknak, valamint kis könyvtárával is rendelkezésére áll a helyieknek. Illetve a kúria ad helyet annak a kiállításnak is, mely képeit 2009-ben Benedek László és Nógrád-megyei fotós barátai készítettek a tanösvényről. Ez az első állandó galériája a Gömöri Fotóklubnak.
A tavasz beköszöntével, Rimaszombat cserkész ifjaival szeretnék visszatérni, hogy a látottak és hallottak alapján fedezzem fel velük Beretke természeti szépségeit.
