Jelenlegi hely

Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség - Aknaszlatina

Aranyos Dominika Fanni (2015)
Aranyos Dominika Fanni (2015)
Dr. Kötél Emőke (2016)
Dr. Kötél Emőke (2016)
Vargyas Ildikó (2018, 2019)
Vargyas Ildikó (2018, 2019)
Lengyel Zsófia (2019)
Lengyel Zsófia (2019)

Kárpátalja déli részén, a huszti járásban csak két településen találhatók magyarok, Huszton és Visken, sajnos mindkét helyen kisebbségben, számuk nem haladja meg a 6 ezret. A szomszédos técsői járásban Bustyaházán, Técsőn és Aknaszlatinán élnek magyarok, kb. 5000 fő. Bár a gyermekek többsége elég gyengén beszél magyarul, a régióban több magyar tannyelvű oktatási intézmény is működik: Huszton 9 osztályos általános iskola, Visken a régió legnagyobb középiskolája mintegy 340 diákkal, Bustyaházán egy óvoda, Técsőn egy 170 diákkal működő magyar középiskola és egy 80 diákos líceum, valamint Aknaszlatina – Kárpátalja legkeletebbre fekvő – 150 fős középiskolája, amely egyben a helyi Bolyai János Középiskola ösztöndíjas bázisiskolája is. Ezeken a településeken a magyar nyelv és identitás fennmaradásának záloga a helyi iskola.

Munkács környékén, Beregrákos ma már szórvány-településnek számít. Száz évvel ezelőtt a környéken (Kajdanón, Dávidházán, Ignécen, Szerednyén, de még Munkácson is) jelentős számú magyar közösség élt. Mostanra ez a kép megváltozott. A magyar családok egy része folyamatosan asszimilálódik a helyi ukrán (ruszin) többségbe, átveszik azok szokásait, nyelvét és vallását. Beregrákos nagyközségnek tekinthető, jelenleg több mint 7 ezer lakosa van, azonban csak alig harmada tekinthető magyar anyanyelvűnek. Magyarságunk megőrzésében a helyi református egyház és általános iskola veszi ki a legnagyobb részt. Lelkészünkkel már többször is próbálkoztunk olyan közösségépítő rendezvények szervezésével, amelyek összekovácsolnák a helyi magyar anyanyelvű lakosokat, erősítenék a helyiek nemzeti öntudatát, identitását. A helyi iskolában, illetve a református templomban tartottunk már farsangi bálokat, Anyák napját, tanévnyitó sportvetélkedőket, és rendszeresen megemlékezünk nemzeti ünnepeinkről, valamint emléknapjainkról is. A Petőfi Program keretein belül örömmel fogadunk egy olyan ösztöndíjas pályázót, aki segítséget tud nyújtani az itt élőknek nyelvük, szokásaik megtartásában, összekovácsolja a helyi magyar közösséget, valamint fiataljaink számára megszervez és elindít egy helyi néptánccsoportot.

Kőrösmező a Kárpáti Nemzeti Park közelében fekszik, ez a legkeletebbre fekvő magyarlakta település Kárpátalján. Trianon után megszüntették a magyar iskolát, azóta olyan „eredményes” az asszimiláció, hogy a magyar szülők is ukránul beszélnek gyerekeikkel. A magyar közösség vezetői folyamatosan azért harcolnak, hogy a településen magyar nyelvű oktatás folyhasson. 2002-ben megkaptunk egy üresen álló épületet azzal a feltétellel, hogy felújítjuk. Júliusban érkezett az osztrákoktól az első támogató összeg, és szeptember 1-én egy osztályban már meg is kezdődött a magyar nyelvű oktatás. Jelenleg 5 osztály működik, a magyar osztályokba 55 diák jár. A gyerekek első osztálytól 3 nyelvet tanulnak: magyart, ukránt és angolt vagy németet, és mindegyiken megtanulnak írni, olvasni és énekelni. Itt a gyerek nem rendelkeznek megfelelő magyar szókinccsel, köztük talán egy sincs, akinek mindkét szülője magyar lenne, így otthon mind ukránul beszélnek. Az iskola és a templom az egyetlen hely, ahol a gyerekek a magyar beszédet hallanak. Ezen a vidéken magyarnak maradni igazi kihívást jelent, de felelősek vagyunk azért, hogy szórvány vidékünkön továbbra is éljen a magyar szó. Ezért különböző programokat szervezünk a tanári karral. A gyerekek szívesen és lelkesen részt vesznek a szavalóversenyeken, fesztiválokon.

Kárpátalja nyugati szélén, a magyar határ közelében a Karácsfalvai Líceum csatlakozott a Petőfi Programhoz, és a következő települések szórvány magyarságával tevékenykedik a program során: Karácsfalva, Mátyfalva, Fancsika, Csepe, Feketeardó, Tekeháza, Gödényháza, és Királyháza. A települések sajátossága, hogy bár földrajzi értelemben közel fekszenek a magyar nemzetiségű településekhez, mégis minimálisra csökkentek a magyar kulturális és közéleti tevékenységek. Pontos népszámlálási eredmények nem állnak rendelkezésre, azonban látható, hogy az érintett települések magyar nyelven folyó kulturális és közéleti tevékenységeit elsősorban a történelmi egyházak, illetve az iskolák és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSz) alapszervezetei látják el.

A Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumot 2003-ban alapították. Egy évtizedes munkája során a diákok oktatásán, nevelésén kívül a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye Beregszászi Esperesi Kerületének kulturális központjává is vált. Az intézmény célja a görög-katolikus mentalitású, magyar hagyományokon és értékeken nyugvó nevelési munka, emellett tehetséggondozó műhely, mely a kárpátaljai magyar görög-katolikus lakosság jövője számára patronálja legkiválóbb diákjait, támogatja egy művelt, befolyással bíró réteg kialakítását. Fennállása óta jelentős eredményeket ért el az oktatás, a sport és a közéleti szerepvállalás területén. Az intézmény 75%-os továbbtanulási mutatóval bír, és az egykori "Sztojkás" diákok látványosan magas fokú társadalmi érzékenységgel rendszeresen részt vesznek vidékünk kulturális és civil életében.