Jelenlegi hely

Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola

Csízi-Kurilla Tünde (2015)
Csízi-Kurilla Tünde (2015)
Hunyadi Péter (2015, 2016)
Hunyadi Péter (2015, 2016)
Simon Krisztián (2017)
Simon Krisztián (2017)
Kurdi Gábor (2017, 2018)
Kurdi Gábor (2017, 2018)

Tornalja a Sajó völgyében fekszik, a Túroc-patak torkolatának közelében. Keleti határa egyben államhatár Magyarország és Szlovákia között. Ősi település, ahol már a bronzkorban is éltek emberek; 1926-ban területén a pilinyi és a kijétei kultúra népének temetőjét tárták fel. Az egykori angolpark (Zoltán kert) egyik részén pedig rézkori településnyomok találhatók – még feltáratlanul.
 

Tornalja a történelmi Magyarországon Gömör-Kishont vármegye egyik járási székhelye volt, csakúgy, mint pl. Rimaszombat és Rozsnyó. A Tornaljai járás területe a trianoni békeszerződésig átnyúlt a jelenlegi Magyarország területére; magába foglalta Putnok város környékét és Aggteleket is.

1837-ben 708 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és kézművességgel foglalkoztak.

1873-ban a vasút elérte a települést, ami nagy fellendülést hozott fejlődésében. Ekkor vált a környék politikai, gazdasági és kulturális központjává. 

1853-tól 1960-ig a Tornaljai járás központja volt, ekkor a Rimaszombati járáshoz csatolták. 

1996-ban, a közigazgatási átszervezéskor a Nagyrőcei járáshoz került. Jelenleg a város közigazgatásilag előnytelen helyzetben van, hiszen a közvetlenül szomszédos községek más járásokhoz, sőt más megyéhez tartoznak. Tornalja iskoláiba és üzemeibe, orvosi rendelőibe két megye három járásából járnak diákok, dolgozók, páciensek.

1910-ben 2033 lakosából 1995 magyar volt. Az 1930-as években itt működött a Kazinczy Könyv és Lapkiadó Szövetkezet, mely a „Magyar Írás” című irodalmi folyóiratot adta ki. 1938 és 1944 között Tornalja újra Magyarország része volt. 1944-ben a város több mint 650 zsidó polgárát hurcolták koncentrációs táborba és gyilkolták meg.

A bársonyos forradalom után 1990-ben, az akkori Csehszlovákiában első településként a város polgárai közös elhatározással, egységesen fellépve kezdeményezték a város történelmi nevének a visszaállítását (1950-től Šafárikovónak hívták). A települést az első írásos emlék alapján 1245-től hívták Tornaljának – az elnevezés valószínűleg a torony alját jelenti.

1990. október 1-jén kelt az a belügyminisztériumi végzés, amivel Šafárikovo visszakapta történelmi nevét. Azóta viseljük büszkén újra a Tornalja nevet, s ennek emlékére rendezzük 1995 óta évente október elején a Tornaljai Városnapokat.

A 2. világháborúig a Tornallyay nemesi család volt a város egyik legjelentősebb nemesi családja. Egyik leszármazottjuk, Zoltán néhány szép építészeti emléket hagyott ránk.

Városunk Beje városrészében volt református lelkész nagy költőnk Tompa Mihály, aki Rimaszombatban született és a környéken élte le egész életét. Itt született a nemzet színésze, Tornalja díszpolgára, Darvas Iván is.

A 2001-es népszámlálási adatok szerint Tornaljának 8169 lakosa volt. Tíz évvel később már csak 7509 lakost számoltak, 2014-ben 7366 a mutató, míg a legfrissebb adatok alapján városunknak már csak 7315 lakosa van.

1921-ben az akkori 2195 lakosból 1811 (vagyis 82,5%) volt a magyar nemzetiségű, 153 (7,0%) szlovák, 136 (6,2%) pedig zsidó;

1991-ben a 8165 lakosból 5547 (67,8%) magyar, 2270 (27,7%) szlovák.

A legutóbbi népszámláláskor a 7509 tornaljai lakosból már csak 4331, vagyis az összlakosság 58,8%-a vallotta magát magyarnak

A város legnagyobb tanintézménye a Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola (800 tanuló, 60 alkalmazott), a Pavel Jozef Šafárik nevét viselő szlovák alapiskolának jelenleg 450 tanulója van. A város három óvodáját összesen 190 gyerek látogatja.

Működik Tornalján egy közös igazgatású, szlovák magyar tanítási nyelvű gimnázium, egy szakközépiskola, egy szakmunkásképző, reedukációs intézet, művészeti alapiskola és szabadidőközpont.

A történelmi egyházak közül a református gyülekezet magyar, míg a római katolikus és evangélikus gyülekezetek szlovák és magyar nyelven tartják a miséket, illetve istentiszteleteket.

A város 1995 óta Tornaljai Városnapok néven egyhetes rendezvénysorozatot szervez, melyre polgárainkon kívül meghívjuk testvérvárosaink képviselőit (Putnok, Heves, Érmihályfalva, Tarnow), városunk díszpolgárait és egykori jeles lakóit.

A kulturális rendezvények nagyrészt a városi művelődési ház szervezésében valósulnak meg.

A polgári társulások közül rendszeres tevékenységet folytatnak a postagalamb-tenyésztők, a Matica Slovenská, a nyugdíjasok klubjai, illetve a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Kulturális Szövetség – Csemadok területi választmánya és alapszervezete. A Csemadok szervezi évente egyebek között a március 15-i, augusztus 20-i és október 6-i ünnepi megemlékezéseket. Az alapszervezet Andante vegyeskórusa idén a Városnapok keretében ünnepli megalakulásának 40. évfordulóját.