Jelenlegi hely
Kőhalmi Református Egyházközség - Szórványdiákotthon
Vezető: Szilágyi Zoltán
Kőhalom egy dél-erdélyi, eredetileg szász, mostanra leginkább romántöbbségű település, ahol a magyarság szórványként van jelen. Az itt élő pedagógusok és lelkészek több évtizedes munkája nyomán a kisvárosban magyar óvoda működik, az általános és középiskola magyar tagozatának minden évfolyamon vannak tanulói.
A kőhalmi magyarság életének meghatározó helyszíne a Református Egyházközség, melynek temploma, parókiája, a közösségi terem, valamint a Szórványdiákotthon az 1990-es évektől kezdődően fokozatosan épült fel és fejlődött az elmúlt 30 évben - magyarországi, svájci és holland alapítványok támogatása, illetve sok-sok önkéntes munka révén. Mindezek fenntartása jelenleg is pályázatok, adományok révén történik.
A kőhalmi iskolákba nemcsak helybéli tanulók járnak, hanem a közeli vidéki településekről is jönnek diákok, akik közül sokaknak gondot jelent az ingázás. A szükségletet felismerve a Kőhalmi Református Egyházközség így hozta létre a Szórványdiákotthont, mely jelenleg 6 magyar és 12 román diáknak nyújt lakhatást. A diákotthon megléte nemcsak tanulási esélyt ad a környék hátrányosabb helyzetben lévő gyermekei számára, hanem segít fenntartani a városban a magyar anyanyelvi képzést is.
Újabb kezdeményezésként az egyházközség „holland termében” néhány éve elindult az „after school”, ami egy iskola utáni program (egyfajta napközi az angol nyelvből kölcsönzött szóhasználattal). Az óvodai, illetve iskolai foglalkozások után kb. 12 órától a gyerekek ide érkeznek, majd a szülők 16 óra után viszik el őket. Ezen idő alatt ebédelnek, tanulnak, játszanak és egyéb foglalkozásokon vesznek részt. Jelenleg 15 körüli a többségében magyar, vagy vegyes családból származó gyerekek létszáma, de vannak olyan román gyerekek is, akiknek szülei elfogadják az itteni házi rendet. Így a mindennapokban az óvodásoktól az utolsó éves gimnazistáig többféle nemzetiségű és minden korú gyermek előfordul a Kőhalmi Református Egyházközség udvarán és épületeiben – tisztelve és tiszteletben tartva egymás nyelvét, kultúráját.
Gergely Katalin
