Jelenlegi hely

Podzoborie n. o. / Zoboralja Kht.

Bozzay Klára (2015)
Bozzay Klára  (2015)
Balázs Mihály (2016)
Balázs Mihály (2016)
Szabó Bodó Renáta (2017, 2018)
Szabó Bodó Renáta (2017, 2018)
Fózer Dóra (2019)
Fózer Dóra (2019)

Zoboralja a megnevezése annak a több települést magába foglaló földrajzi területnek, melynek nagy része a mai Nyitrai járás területén található. A zoboralji magyarok a Kárpát-medence északnyugati felén összefüggő csoportot alkotnak. A 18. sz. óta fokozatosan elszigetelődő magyarság a Bars megyei magyarsághoz kapcsolódva korábban félszigetet alkotott, a 20. században azonban nyelvszigetté vált. Az egyes települések etnikai összetétele többször is megváltozott, és napjainkban is mozgásban van. De míg a múlt évezredben a szlovák-magyar beolvadás lassú folyamat volt, addig a 20. század második felében zajló asszimilációt politikai eszközökkel is felgyorsították. Nyitra környékén ma már kevesebb, mint 10 000 magyar él, fél évszázada ez a szám még 20 000 fő volt.

Még az 1960-as években is 24 magyar tannyelvű alapiskola működött a vidéken. Ezek nagy része a nyolcvanas évek végéig fokozatosan leépült, vagy felsőbb utasításra szűnt meg. Ma már csak három teljes szervezettségű (1 – 9 osztályos) alapiskola és négy kisiskola működik a térségben. Zoboralján teret nyert az a téveszme, hogy a szlovák nyelvű iskolából kikerülvén a gyerek jobban érvényesül, de a vegyes házasságok gyakorisága is ezt a folyamatot erősíti. 1975-ben megszűnt Nyitrán a magyar tannyelvű középfokú oktatás, amelynek hiánya évekig befolyásolta az iskolaválasztást és felgyorsította a meglevő negatív folyamatokat.

Hittük, hogy az 1989-es változások történelmi esélyt, új lehetőségeket jelentenek a zoboralji magyarságnak, azonban a rendszerváltás nem hozott megnyugtató eredményeket. Ebben a helyzetben és hangulatban szerveztünk 1994-ben egy nagyszabású, Zoboralja kultúrájával, oktatásügyével, önkormányzatiságával és a zoboralji magyarság megmaradásának lehetőségével foglalkozó fórumot, amelynek eredményeként elkészült Zoboralja rehabilitációs terve. Ebben megjelöltük a legfontosabb tennivalókat: a magyar tannyelvű középiskola és magyar közösségi ház létrehozását, magyar nyelvű újság megjelentetését, országos figyelemkeltő rendezvény megszervezését. Emellett még sok más hiánypótló kezdeményezés, ötlet, javaslat is született.

A környék magyar alapiskoláinak fokozatos leépülése, majd megszűnése jelentős mértékben a magyar nyelvű továbbtanulási lehetőség hiányának tudható be. Hosszas ügyintézés után nyílt meg a vidék magyar tannyelvű középiskolája Alsóbodokon, a Vállalkozói Magán-szakközépiskola (ma Magyar Tannyelvű Magán-szakközépiskola). 2000 szeptembere óta lehet újra középfokú tanulmányokat folytatni magyarul, anyanyelven. A környék falvaiból idejáró diákok középiskolás éveiket is magyar környezetben, a magyar kultúra, irodalom, történelem megismerésével, tanulásával töltik. Az iskola a szó szoros értelmében kulturális és szakmai központ is, évente többször tanulmányutakat is szervez belföldre és külföldre egyaránt. 2004 óta nagyon jól működik a szombathelyi testvériskolai kapcsolat. A szakérettségi megszerzése után a fiatalok túlnyomó többsége egyetemeken folytatja tanulmányait. Az iskola emellett a felnőtteket is igyekszik bekapcsolni a közéletbe és a kultúrába. Pályázatok elnyerése révén indíthatott az iskola már két évben is szakmai profiljának megfelelő felnőttképzést.

A Nyitra és Vidéke Célalap munkabizottsága a Rákóczi Szövetség támogatásával minden erejével elsősorban a magyar alapiskolák megtartásán, a beíratott diákok számának növelésén fáradozik. A fent említett rehabilitációs tervben megjelölt igény szerint hoztuk létre a Zoboralji Kulturális és Információs Központot, amit a Zoboralja Közhasznú Társulás működtet.

A kulturális központ Nyitrán mindenki számára könnyen megközelíthető. Kezdetben egy irodahelyiségben kezdte meg működését. 2000-ben sikerült olyan szintre bővíteni, hogy mára szinte az összes magyar szervezet számára helyet biztosít. Emellett kiveszi részét a Nyitra-vidék társadalmi és kulturális életének szervezéséből is, ülésterme több kiváló művész kiállításának adott már otthont. Neves történészek, nyelvészek, egyetemi tanárok tartottak a központban ismeretterjesztő előadásokat. A Zoboralji Kulturális és Információs Központ segíti a magyar színházi előadások, különböző fesztiválok, ünnepségek megvalósítását, társszervezője a Zoboralji Magyar Bálnak, a március 15-i megemlékezéseknek, valamint a Generációk Találkozása elnevezésű kulturális fesztiválnak. 2002-ben indult ez a háromnapos kulturális és zenei fesztivál, amelyen a hazai szereplőkön kívül magyarországi és velünk sorsközösségben élő, határon túli magyar csoportok is szerepelnek. A zoboralji községekben működő VIA NOVA baráti körök és ifjúsági csoportok pedig rendszeresen szerveznek a vidék ifjúsága részére kulturális és szabadidős programokat: vetélkedőket, előadásokat, bálokat, de csocsóbajnokságot, focitornát is.

A Zobor-vidéki magyarság hagyományaihoz és vallásához az átlagosnál sokkal jobban ragaszkodik. Néprajzi szempontból Zoboralja besorolása nem egységes. A népi kultúra elemeiben palócos, de a kisalföldi jelleg is kimutatható. A vidék nyelvjárása és folklórja számos archaikus jegyet őrzött meg, s ennek köszönhetően a 19. század első felétől napjainkig vonzza a népi kultúra iránt érdeklődők figyelmét. A vidék szinte minden magyarlakta községében működik hagyományőrző csoport, mely dalaival, népszokásainak felelevenítésével, viseletének bemutatásával őrzi és ápolja őseitől örökölt hagyományait, ezzel is gazdagítva az egyetemes magyarságot és egyben felhívja a figyelmet szórványban élő közösségünkre és annak értékeire.

Zoboralja egyik legjellegzetesebb és legrégibb települése Kolon. Valószínűleg már közvetlenül a honfoglalás után magyar törzsek telepedtek meg ezen a vidéken, és első lakói a magyar szállásterület északi gyepűit őrizték. Egy helyi legenda szerint Szent István király egyszer éppen a mai templom helyén vacsorázott, és ezüst evőeszközét ottfelejtette. Ezért visszaküldte érte egyik csatlósát, aki könnyen megtalálta azt a sötétben, mert mellette két égő gyertya világított. Ennek emlékére rendelte el a király, hogy ezen a helyen templom épüljön. Ma is a falu nevezetességei közé tartozik a római katolikus templom, mely a 12. század második felében épült román stílusban, majd 1933-ban funkcionalista stílusban bővítették mai alakjára. 2014. augusztus 20-án fogadtuk templomunkban a Szent István ereklyét, melyet azóta is templomunkban őrzünk.

A ’90-es évek első felében alakult meg a Zoboralji Községek Regionális Társulása, melynek szinte minden magyarlakta község tagja. A társulás partneri kapcsolatban áll a Kelet-balatoni Kistérség Többcélú Társulásával, mely a Balaton északkeleti csücskében fekvő községeket foglalja magába. Ezek a kapcsolatok nagy megtartó erővel bírnak a Zobor-vidéken. Egyértelmű, hogy az elszigeteltségben élő magyarok saját erejükből nehezen tudják megszervezni s önerőből fenntartani a fennmaradásukhoz szükséges intézményeket. Ehhez a tömbben élők és Magyarország hosszú távú, kiszámítható támogatására van szükségük. Magyarország felismerte és elfogadta ezt az igényt, és a MÁÉRT Szórvány szakbizottsága, valamint a Kárpát-medencei Képviselők szórvány munkacsoportja is foglalkozik a szórványkérdéssel.

Mivel Zoboralja egyike az asszimiláció által leginkább veszélyeztetett vidékeknek, ezért kiemelt figyelmet élvez. Ennek köszönhetően például a Magyarország Kormánya által meghirdetett Petőfi Sándor Program keretében többek közt Zoboraljára is olyan ösztöndíjasok érkeznek, akiknek az identitás erősítése mellett a közösségszervezés és közösséggel összehangolt hálózatépítés lesz a feladata.