Jelenlegi hely
Podzoborie n. o. / Zoboralja Kht.
Zoboralja a megnevezése annak a több települést magába foglaló földrajzi területnek, melynek nagy része a mai Nyitrai járás területén található. A zoboralji magyarok a Kárpát-medence északnyugati felén összefüggő csoportot alkotnak. A 18. sz. óta fokozatosan elszigetelődő magyarság a Bars megyei magyarsághoz kapcsolódva korábban félszigetet alkotott, a 20. században azonban nyelvszigetté vált. Az egyes települések etnikai összetétele többször is megváltozott, és napjainkban is mozgásban van. De míg a múlt évezredben a szlovák-magyar beolvadás lassú folyamat volt, addig a 20. század második felében zajló asszimilációt politikai eszközökkel is felgyorsították. Nyitra környékén ma már kevesebb, mint 10 000 magyar él, fél évszázada ez a szám még 20 000 fő volt.
Még az 1960-as években is 24 magyar tannyelvű alapiskola működött a vidéken. Ezek nagy része a nyolcvanas évek végéig fokozatosan leépült, vagy felsőbb utasításra szűnt meg. Ma már csak három teljes szervezettségű (1 – 9 osztályos) alapiskola és négy kisiskola működik a térségben. Zoboralján teret nyert az a téveszme, hogy a szlovák nyelvű iskolából kikerülvén a gyerek jobban érvényesül, de a vegyes házasságok gyakorisága is ezt a folyamatot erősíti. 1975-ben megszűnt Nyitrán a magyar tannyelvű középfokú oktatás, amelynek hiánya évekig befolyásolta az iskolaválasztást és felgyorsította a meglevő negatív folyamatokat.
Hittük, hogy az 1989-es változások történelmi esélyt, új lehetőségeket jelentenek a zoboralji magyarságnak, azonban a rendszerváltás nem hozott megnyugtató eredményeket. Ebben a helyzetben és hangulatban szerveztünk 1994-ben egy nagyszabású, Zoboralja kultúrájával, oktatásügyével, önkormányzatiságával és a zoboralji magyarság megmaradásának lehetőségével foglalkozó fórumot, amelynek eredményeként elkészült Zoboralja rehabilitációs terve. Ebben megjelöltük a legfontosabb tennivalókat: a magyar tannyelvű középiskola és magyar közösségi ház létrehozását, magyar nyelvű újság megjelentetését, országos figyelemkeltő rendezvény megszervezését. Emellett még sok más hiánypótló kezdeményezés, ötlet, javaslat is született.
A környék magyar alapiskoláinak fokozatos leépülése, majd megszűnése jelentős mértékben a magyar nyelvű továbbtanulási lehetőség hiányának tudható be. Hosszas ügyintézés után nyílt meg a vidék magyar tannyelvű középiskolája Alsóbodokon, a Vállalkozói Magán-szakközépiskola (ma Magyar Tannyelvű Magán-szakközépiskola). 2000 szeptembere óta lehet újra középfokú tanulmányokat folytatni magyarul, anyanyelven. A környék falvaiból idejáró diákok középiskolás éveiket is magyar környezetben, a magyar kultúra, irodalom, történelem megismerésével, tanulásával töltik. Az iskola a szó szoros értelmében kulturális és szakmai központ is, évente többször tanulmányutakat is szervez belföldre és külföldre egyaránt. 2004 óta nagyon jól működik a szombathelyi testvériskolai kapcsolat. A szakérettségi megszerzése után a fiatalok túlnyomó többsége egyetemeken folytatja tanulmányait. Az iskola emellett a felnőtteket is igyekszik bekapcsolni a közéletbe és a kultúrába. Pályázatok elnyerése révén indíthatott az iskola már két évben is szakmai profiljának megfelelő felnőttképzést.
A Nyitra és Vidéke Célalap munkabizottsága a Rákóczi Szövetség támogatásával minden erejével elsősorban a magyar alapiskolák megtartásán, a beíratott diákok számának növelésén fáradozik. A fent említett rehabilitációs tervben megjelölt igény szerint hoztuk létre a Zoboralji Kulturális és Információs Központot, amit a Zoboralja Közhasznú Társulás működtet.
A kulturális központ Nyitrán mindenki számára könnyen megközelíthető. Kezdetben egy irodahelyiségben kezdte meg működését. 2000-ben sikerült olyan szintre bővíteni, hogy mára szinte az összes magyar szervezet számára helyet biztosít. Emellett kiveszi részét a Nyitra-vidék társadalmi és kulturális életének szervezéséből is, ülésterme több kiváló művész kiállításának adott már otthont. Neves történészek, nyelvészek, egyetemi tanárok tartottak a központban ismeretterjesztő előadásokat. A Zoboralji Kulturális és Információs Központ segíti a magyar színházi előadások, különböző fesztiválok, ünnepségek megvalósítását, társszervezője a Zoboralji Magyar Bálnak, a március 15-i megemlékezéseknek, valamint a Generációk Találkozása elnevezésű kulturális fesztiválnak. 2002-ben indult ez a háromnapos kulturális és zenei fesztivál, amelyen a hazai szereplőkön kívül magyarországi és velünk sorsközösségben élő, határon túli magyar csoportok is szerepelnek. A zoboralji községekben működő VIA NOVA baráti körök és ifjúsági csoportok pedig rendszeresen szerveznek a vidék ifjúsága részére kulturális és szabadidős programokat: vetélkedőket, előadásokat, bálokat, de csocsóbajnokságot, focitornát is.
A Zobor-vidéki magyarság hagyományaihoz és vallásához az átlagosnál sokkal jobban ragaszkodik. Néprajzi szempontból Zoboralja besorolása nem egységes. A népi kultúra elemeiben palócos, de a kisalföldi jelleg is kimutatható. A vidék nyelvjárása és folklórja számos archaikus jegyet őrzött meg, s ennek köszönhetően a 19. század első felétől napjainkig vonzza a népi kultúra iránt érdeklődők figyelmét. A vidék szinte minden magyarlakta községében működik hagyományőrző csoport, mely dalaival, népszokásainak felelevenítésével, viseletének bemutatásával őrzi és ápolja őseitől örökölt hagyományait, ezzel is gazdagítva az egyetemes magyarságot és egyben felhívja a figyelmet szórványban élő közösségünkre és annak értékeire.
Zoboralja egyik legjellegzetesebb és legrégibb települése Kolon. Valószínűleg már közvetlenül a honfoglalás után magyar törzsek telepedtek meg ezen a vidéken, és első lakói a magyar szállásterület északi gyepűit őrizték. Egy helyi legenda szerint Szent István király egyszer éppen a mai templom helyén vacsorázott, és ezüst evőeszközét ottfelejtette. Ezért visszaküldte érte egyik csatlósát, aki könnyen megtalálta azt a sötétben, mert mellette két égő gyertya világított. Ennek emlékére rendelte el a király, hogy ezen a helyen templom épüljön. Ma is a falu nevezetességei közé tartozik a római katolikus templom, mely a 12. század második felében épült román stílusban, majd 1933-ban funkcionalista stílusban bővítették mai alakjára. 2014. augusztus 20-án fogadtuk templomunkban a Szent István ereklyét, melyet azóta is templomunkban őrzünk.
A ’90-es évek első felében alakult meg a Zoboralji Községek Regionális Társulása, melynek szinte minden magyarlakta község tagja. A társulás partneri kapcsolatban áll a Kelet-balatoni Kistérség Többcélú Társulásával, mely a Balaton északkeleti csücskében fekvő községeket foglalja magába. Ezek a kapcsolatok nagy megtartó erővel bírnak a Zobor-vidéken. Egyértelmű, hogy az elszigeteltségben élő magyarok saját erejükből nehezen tudják megszervezni s önerőből fenntartani a fennmaradásukhoz szükséges intézményeket. Ehhez a tömbben élők és Magyarország hosszú távú, kiszámítható támogatására van szükségük. Magyarország felismerte és elfogadta ezt az igényt, és a MÁÉRT Szórvány szakbizottsága, valamint a Kárpát-medencei Képviselők szórvány munkacsoportja is foglalkozik a szórványkérdéssel.
Mivel Zoboralja egyike az asszimiláció által leginkább veszélyeztetett vidékeknek, ezért kiemelt figyelmet élvez. Ennek köszönhetően például a Magyarország Kormánya által meghirdetett Petőfi Sándor Program keretében többek közt Zoboraljára is olyan ösztöndíjasok érkeznek, akiknek az identitás erősítése mellett a közösségszervezés és közösséggel összehangolt hálózatépítés lesz a feladata.
