Jelenlegi hely

Tamási Áron Székely–Magyar Művelődési Egyesület, Hertelendyfalva (Dél-Bánság, Al-Duna)

Gál Veronika (2015, 2016)
Gál Veronika (2015, 2016)
Nyitrai Marianna (2017, 2018)
Nyitrai Marianna (2017, 2018)
Gráf Dóra (2017, 2018)
Gráf Dóra (2017, 2018)

Ma Hertelendyfalva, (hivatalos nevén Vojlovica) Pancsova város egyik külvárosi helyi közössége, amely kb. 3,5 km fekszik a város központjától. 8.500 lakosa között főként magyarok, szerbek és szlovákok élnek.

A falu alapítása a távoli 1856-os évben kezdődött, amikor megindult a Duna menti táj, az ú.n. Máriaföld betelepítése. Szlovákokat, németeket, bolgárokat telepítettek ide, majd 1883-ban bukovinai székelyek érkeztek.

A település 1883-ban alakult, eredeti nevét Hertelendy József grófról, mai nevét 1922-ben a közelében fekvő 700 éves Vojlovica kolostorról kapta.  

A lakosság főleg földműveléssel foglalkozott, az 1950-es évek végére azonban a település körül nagy gyárak épültek: a falu végén a kőolajfinomító, mellette a műtrágya gyár, majd a nagy vegyipari gyár, a Petrohemija. A hertelendyfalvi magyarok közül nagyon sokan ezekben a gyárakban kaptak állást, de a földművelés a mai napig is fő tevékenységük egyike.

Hertelendyfalván az oktatás az óvodában és iskolában három nyelven folyt mindaddig, amíg a szülők részéről volt erre igény. Ma már az óvodában a gyerekek csak elvétve hallanak magyar beszédet – az óvónő anyanyelve magyar, de a program nem kötelezi a magyar gyerekekkel való foglalkozásra.

Az iskolában törvényileg ugyan adott a jog, de nagyon kevés szülő él azzal a lehetőséggel, hogy magyar nyelven taníttassa gyermekét: az alsó 4 osztályban 2015-ben például 11 kisdiák tanult összevont tagozaton. A felső tagozatokon az alacsony létszám miatt a szerb nyelven tanuló gyerekekhez csatolják azokat is, akik magyar nyelven szeretnének tanulni, így a magyar nyelv csak mint anyanyelvet ápoló külön tantárgy maradt meg.

Ezt a helyzetet valamennyire enyhíti a tény, hogy az egyház által működtetett hétvégi óvodában magyar nyelvű foglalkozás folyik, ami lassanként az egyesületre is kiterjed.   

A magyarok részt vesznek a községi önkormányzat életében is, és a helyi közösség Tanácsában képviselik a magyarság érdekeit.

Sajnos, az ország gazdasági helyzete az utóbbi két évben a fiatalok nyugatra történő kivándorlását indította el, ami még inkább nehezíti a magyarság megmaradásáért folytatott küzdelmet.

A hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület tagsága a 132 éve letelepített bukovinai székelyek nyelvjárását, hagyományait, szokásait ápolja és őrzi.

Az egyesületet 1961-ben Ady Endre néven alapították, 1969-ben vette fel neves székely írónk, Tamási Áron nevét.

2011-es év őszén nagyszabású rendezvénnyel ünnepeltük az egyesület 50 éves folyamatos munkáját. A kultúrmunka most is több szinten folyik:

  • A vegyes népdalkórus székely népdalokat ápol, helyi, vajdasági és külföldi rendezvényeken, fesztiválokon vesz részt.
  • A tánccsoport a hagyományos székely népszokások színpadra állításával korábban több alkalommal is nagyszerűen szerepelt. A régi tánccsoport helyett néhány évvel ezelőtt beindult egy gyermek tánccsoport, ifjú művészeti vezetők vették át a munkát, és most már két gyermekcsoporttal dolgoznak.
  • A népművészeti csoport tagjai főként a székely hímzést ápolják, de más technikával is készítenek darabokat. Nemzetközi kiállításokon többségük nagymesteri díjban részesült.
  • Az irodalmi alosztály alkalmi, ünnepi műsorokat, előadásokat szervez, munkájának fő feladata a székely nyelvjárás ápolása és továbbvitele.

Az egyesület sok hazai rendezvényen részt vett, és több nagy esemény szervezője, házigazdája is volt.

Egyesületünket számos kitűntetésben részesítették, ezek közül nekünk a Tamási Áron díj és a Sebestyén Ádám díj a legértékesebb.