Jelenlegi hely

25 év Szarajevó kulturális bástyájaként

Fennállásának 25. évfordulóját ünnepli a HUM Magyar Polgárok Egyesülete

/ Fülöp Dóra /
fulop.dora képe
November 10-én, komoly érdeklődés mellett tartotta huszonötödik születésnapi rendezvényét a szarajevói HUM Magyar Polgárok Egyesülete. A múltidéző rendezvényen az egyesület olyan barátai is szép számmal vettek részt, akik mára ugyan már nincsenek szoros kapcsolatban a szervezettel, az egykori kölcsönös segítségnyújtás mindig erős kötelék marad számukra.
HUM JubileumMuratovic Irma, Pasity-Juhász ÉvaHoppál Mihály BandHoppál Mihály Band koncert

A HUM Magyar Polgárok Egyesülete 1993-ban, a jugoszláv háború ideje alatt kezdte meg hivatalos működését Szarajevóban. Az egykor virágzó, pezsgő város akkoriban leginkább katasztrófafilmek jeleneteihez volt hasonlítható. Három és fél éves ostroma alatt a városban nem volt lakossági víz-és áramellátás, a környező hegyekből pedig orvlövészek vadásztak a polgári lakosság munkába, iskolába igyekvő tagjaira, miközben naponta átlagosan 329 gránát hullott a városra. 1993. július 22-én összesen 3777, a városra hulló gránátot regisztráltak Szarajevóban, amivel a vérengzés beírta magát a modern kori történelem legborzalmasabb eseményei közé. Pár héttel később hivatalosan is megalakult a HUM Magyar Polgárok Egyesülete Szarajevóban.

A jugoszláv háború kirobbanása előtt becslések szerint ezer főnél is több magyar élt a városban. Az egykori Osztrák-Magyar Monarchiából fennmaradt közös múlt, majd a jól prosperáló Jugoszlávia számtalan – többségében vajdasági – magyart sarkallt arra, hogy a virágzó „nyugaton” próbáljon szerencsét, itt kamatoztassa tudását. Mivel a magasan képzett szakemberekre mindenhol szükség volt, honfitársaink hamar megtalálták számításaikat a városban, és sok esetben családot alapítottak, letelepedtek. A kelet és nyugat határán tapasztalható kulturális kavalkád ellenére a Szarajevóban élő magyar családok – szűk körben ugyan – megtartották saját hagyományaikat, ünnepeiket. Az idilli életnek 1992. áprilisa vetett véget, amikor az addig erőszakos politikának vélt atrocitások heves harcokba csaptak át, és ezzel megkezdődött Szarajevó 1425 napos ostroma.

A városból sem kijutni, sem pedig oda bejutni nem volt könnyű, így az első sokk után a város lakossága hamar felismerte, hogy az egyetlen kiút, ha közösen próbálnak meg túlélni. Ennek a közösségnek voltak tagjai azok a magyarok is, akik – könnyebb út nem lévén – telefonkönyvből keresték ki a magyar hangzású neveket, majd a gránátok és orvlövészek kereszttüzében személyesen keresték fel egymást, hogy egyesületet alkotva összefogják az összes magyar származású bajbajutottat a városban.   

Velük és segítőikkel találkozhattak mindazok, akik november 10-én ellátogattak a HUM Magyar Polgárok Egyesületének jubileumi rendezvényére.

A rövid köszöntővel megnyitott ünnepséget Muratovic Irma elnök, valamint Pasity Juhász Éva beszéde folytatta. Beszédükben felidézték a legszebb és legnehezebb pillanatokat, azt a hosszú utat, melyet az egyesület az elmúlt huszonöt év alatt megtett – az első magyar sebesültek megsegítésétől a jelenlegi, vidám gyermekprogramokig. Megrázó és megható pillanatoknak lehettünk tanúi, amikor az egyesület alapító tagjai felidézték a szervezet létrehozásának körülményeit, illetve videófelvételen tekinthettük meg az egykori alakuló ülés pillanatait.

/Pósa Krisztián, Magyarország szarajevói nagykövete/

Miután a nehéz múltat magunk mögött hagytuk, Pósa Krisztián, Magyarország bosznia-hercegovinai nagykövete felolvasta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár üzenetét, melyben további támogatásáról biztosította a szervezetet, valamint tiszteletét és megbecsülését fejezte ki a magyar egyesület elnöksége és tagjai iránt.

Bár a szervezet iránti elkötelezett munka nem kifejezhető, az elnökség köszönőlevelek és elismerő oklevelek átadásával fejezte ki háláját azoknak a tagoknak, akik munkájukkal jelentősen hozzájárultak a szarajevói magyar egyesület munkájához.

Az egyesületi tagokon felül köszönőlevet, illetve elismerő oklevelet kaptak (a teljesség igénye nélkül):

  • Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár
  • Pirityiné Szabó Judit főosztályvezető
  • Magyarország Bosznia-Hercegovinai Nagykövetsége
  • Négyesi József nagykövet (Magyarország volt bosznia-hercegovinai nagykövete)
  • A Szarajevóban szolgálatot teljesítő magyar katonák, az EUFOR és a NATO műveleti parancsnokság tagjai
  • Ibro Spahic, aki hosszú éveken keresztül a nemzeti kisebbségek megerősítésére törekedett Szarajevóban
  • A banja lukai Magyar Szó Egyesület

Az oklevelek átadását követően olyan ajándékokra került sor, melyek igazán meglepték az egyesület vezetőségét. A Szarajevói Nagykövetség magyar nemzeti színű tortával, illetve virággal köszöntötte a szervezetet, míg a Petőfi Sándor Program volt - és jelenlegi ösztöndíjasai (Labossa Bence, Fülöp Dóra) az elmúlt 25 év képeiből készült válogatást adtak át Muratovic Irmának és Pasity-Juhász Évának.

Az aktív tagok támogató családtagjainak köszöntése, valamint a gyermekfoglalkozások résztvevőinek megajándékozása után lezárult az ünnepség hivatalos része és kezdetét vette a budapesti Hoppál Mihály Band koncertje, melynek hazai hangulata a Szarajevóban szolgálatot teljesítő katonák marhapörköltjétől lett még zamatosabb.

Az ünnepséget követően a látogatók a Magyarság Háza jóvoltából hozzánk eljuttatott Mátyás kiállítását, valamint Dragan Mucibabic magyar gyűjteményét tekinthették meg.