Jelenlegi hely

Arad mindenek előtt - beszélgetés Bognár Leventével, Arad díszpolgárával

/ Szekeres Ferenc Péter /
szekeres.ferenc.peter képe
Bognár Levente Aradon érettségizett 1975-ben. Temesvárott a Műszaki Egyetemen szerzett mérnöki diplomát 1982-ben. 1982 és1992 között vegyészmérnök volt az aradi vegyi kombinátban, majd az óragyárban. 1992 és 1996 között szenátori irodavezető, 1997 és 2000 között Arad megye alprefektusa, 2000-től Arad város alpolgármestere. 2010-ben Pécs Pro Civitate díjasa, 2025-ben Arad díszpolgára.
Az est kezdetét megelőzően Bognár Levente, (éppen) Matekovits Mihállyal beszélgetEsti pillanatokból...Az est vendéglátójával, Fekete Károllyal, a Kölcsey Egyesület alelnökévelUjj Jánossal, a "hivatalos" részt követő kötetlen beszélgetésen

Bognár Leventével folytatott beszélgetésen, az aradi Jelen Ház nagy-termében kevésnek bizonyult a szép számmal előkészített ülőhely. A program iránti nagy érdeklődés nem véletlen, és aki ezen az estén ezt a lehetőséget választotta az idő múlatására, az nem is csalódott...

...ugyanis szóba kerültek a városházi, politikai élet nehézségei, a magyar értékek képviseletének fontossága, a kisebbségi harcok sziszifuszi, gyakran kilátástalan és hiábavaló, folytonos bizonytalanságban megélt munkája éppúgy mint az elkötelezettség, elköteleződésen túli összefogás fontosságának hangsúlyozása.

A hallgatóság betekinthetett az aradi Szabadság-szobor küzdelmes újraállításának kulisszatitkaiba, "pikáns" részleteket tudhattak meg a szintén nagy jelentőséggel bíró Szentháromság-szobor történetéből, vagy éppen kiderültek számukra némi "turpisságok, trükkök" az Aradi kultúrpalota orgonájának felállításával kapcsolatban.

Tekintettel arra, hogy Aradot különféle etnikai közösségek hozták létre, ezen kultúrák összessége alakította, az idők során gyakran változó szerb, román, német, magyar dominancia jelenlegi helyzetében fontos az identitás-vesztés elkerülése. A megmaradás három pilléreként lehet és kell tekinteni az iskolákra, az egyházakra és a meglévő kultúrkincsre. Mivel "kisebbségi törvény" a jelen pillanatban sem áll rendelkezésre, (no meg "a kultúra öltözteti a várost",) többek között ezért is szükséges a köztudatban minél nagyobb nyilvánossággal felmutatni a mindig fontos szerepet játszó magyar művészetet; valamint ezért lényeges a kisebbségi lét velejét jelentő iskolák, szobrok, emléktáblák, közművelődés és egyesületek visszaállításával foglalkozni.

Megtudhattuk, hogy az est főszereplője is a generációk iskolájának tekinthető Csiky Gergely Főgimnázium diákja volt egykor, az iskola "bentlakása" pedig az értelmiségiek javát adta a közösségi élet számára.

Az anyához hasonlatosan, almamater is csak egy van, ami embernek tett bennünket" - emlékezett volt iskolájáról Bognár Levente.

A közelgő október 6.-ai megemlékezések kapcsán megjegyzésre került, hogy a Vértanúk halálához, méltó kegyelettel történő odafordulás nem csak a magyarok, hanem a város megemlékezését is jelenti.

Ennek az írásnak zárásaként kerüljön ide az est záró gondolata: "Közösséget szolgálni, csak közösséggel lehet".

 

A "hivatalos" részt további kötetlen, személyes beszélgetések követték.

Az est kapcsán egyre nyilvánvalóbbá vált számomra a készség, annak fontossága, azon képességekre, ahogyan kisebbségi pozícióban, alkalmanként jelentős "ellenszélben", miként lehet mégis kiváló dolgokat elérni, hasznos eredményeket fölmutatni, kitartással, józan megfontolt kommunikációval, az intelligens érvelést, némi civil kurázsival vegyítve.

 

Az Aradi Magyar Napok programjaként, a Kölcsey Egyesület által szervezett beszélgetést Fekete Károly, az egyesület alelnöke vezette.