50. Szenci Molnár Albert Napok megnyitója, október 6-i megemlékezés
Október elején három egymást követő ünnepségen is volt szerencséjük ezeknek a koszorúknak központi szerepet játszani. Először az 50. Szenci Molnár Albert Napok megnyitóján öltöztették díszbe a szobrot a szalagos, virágos, tobozos, zöld gömbölyded külsőjükkel. Külön élvezhették Bárdos Gyula Csemadok elnök beszédét, és köszönet jár a Polák családnak, akik elindították ezt az immár félévszázados megemlékezést. Minden szervezet jelen volt, és együtt ünnepeltünk, és még táncra is perdülhettünk, mivel az este folyamán a Pósfa zenekar szolgáltatta a zenét. Főleg felvidéki muzsikát játszottak, hangszerbemutatóval megbolondítva. A koncerten résztvevőknek volt szerencséjük egy összegző kiállítást is megtekinteni az előző évekről. A programok akkorára duzzadtak az évek során, hogy egészen novemberig kitartanak, s nem csak Szencet, hanem a környező falvakat is érintik.
A másik ünnepség, melyen a koszorúk érvényesülhettek az október 6-i megemlékezés. Ebben az évben még különlegesebb volt, mivel sor került Pozsonyban a Kecskekapui temetőben báró Jeszenák János sírboltjának felújítására. A felújítás a Csemadoknak, a Pro Patria Honismereti Társaságnak és Czimbalmosné Molnár Évának köszönhető. A koszorúzásban minden nagyobb szervezet részt vett, köztük a Pannonhalmi Bencés Gimnázium diákjai is. A Kecskekapui temetőben nem csak Jeszenák János, hanem sok-sok magyar van eltemetve, köztük Rázga Pál és hitvese, akiknek ugyancsak felújították a síremlékét és ugyancsak megérdemelték az odacsoportosuló koszorúcskákat.
A harmadik ünnepség pedig a Szenci Molnár Albert Gimnáziumban valósult meg, mely ötvözete volt a előző kettőnek. A gimnazisták egy nagyon szerény, sokatmondó, jól előadott műsorral készültek, mely kiválóan összefoglalta az aradi vértanúk történetét. Ezek után pedig Dévai Nagy Kamilla és a Krónikás Zenede diákjai adták elő az ,,Áldjad lelkem az Urat” című énekes-gitáros összeállításukat. Majd pedig sor került Szenci Molnár Albert szobrának megkoszorúzására, hogy itt is szépen csüngjenek egy évig a szalaggal átfűzött "fénykörök".
Bátran kijelenthetem, hogy ennyi koszorúzáson még nem vettem részt, de különleges hatással bír eme rítus, és igazán szép gesztus felöltöztetni az emlékműveket, és megemlékezni elmúlt korok hőseiről.
