Jelenlegi hely

Közösségépítés kultúrával

A hétvégén Szatmárnémeti tette tiszteletét Válaszúton

/ Vargyas Ildikó /
vargyas.ildiko képe
Október 4-én Szatmárnémetiből érkezett vendégeket köszönthettünk Válaszúton, akik a teljes hétvégét velünk töltötték. A Kallós gyűjtemény jó híre, és egy mozgalmas hétvége ígérete hozta ide a látogatókat.

A válaszúti gyűjtemény sok látogatót és tanulni vágyót megszólít. Vannak olyan csoportok, akik nem csupán pár órás múzeumlátogatásra érkeznek, hanem egy egész hétvégét szánnak a mezőségi kultúra megismerésére. Az Alapítvány területén minden feltétel adott a messziről érkezők számára akár hosszabb idő eltöltésére is. A Szórvány Kollégiumban szállást lehet foglalni, a konyha finom, házias ételeket biztosít, míg a múzeum az udvar másik végében várja a látogatókat. Korcsoportnak megfelelő táncház, kézműves foglalkozás és múzeumpedagógiai előadás is kérhető, igény szerint.

Válaszút Kolozsvártól huszonöt kilométerre helyezkedik el, és itt nincsenek nagy távolságok. Csillagtúraszerűen bejárható a környék, így az idelátogatók hasznos, tevékeny és értékes időt tölthetnek el Mezőségen.

A szatmári iskolások nagy lelkesedéssel vettek részt a különböző programokon. Táncházzal, kézműves- és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, kirándulással telt el a hétvége. 

 

A gyerekek saját készítésű alkotásokat, új ismereteket és rengeteg élményt kaptak útravalóul. Elmondásuk szerint nagyon jól érezték magukat és bíznak benne, lesz még lehetőségük újra ellátogatni Válaszútra.

  

A kirándulás szervezőit, Urbán Tündét, Sárosi Melindát és Fülöp Andreát kérdeztem pár szóban:

Honnan érkeztetek? Miért esett a választás a Kallós Zoltán Alapítványra?

Urbán Tünde vagyok, Szatmárnémetiből érkeztem. A Kölcsey Ferenc Főgimnázium harmadikosait kísértem el erre a kirándulásra. Évek óta ide járok továbbképzésre, és nagyon tetszik, amit itt látok.  Arra gondoltam, szeretném a tanítványaimnak megmutatni és átadni mindazt, amit én megtapasztaltam. A fő cél az volt, hogy a gyerekek megismerjék egy másik magyar tájegység népszokásait, népi kultúráját, zenéjét. Bízunk benne, hogy még jöhetünk.

Sárosi Melinda vagyok szintén Szatmárnémetiből. A két párhuzamos harmadik osztályt hoztuk el. Bízom benne, hogy a sok-sok csoda mellett, amiben részesítettük a gyerekeket, egy kicsit az osztályközösségüket is építettük.

Hogyan értékelnéd a Válaszúton eltöltött hétvégét?

Fülöp Andrea

Nagyon jól megszervezett és levezetett tevékenységek voltak. Azt gondolom, hogy sokat tanultak a gyerekek, és mindezt élményszerűen! Tetszett a felépített koncepció, az egyeztetés. Például a „madár téma” amely visszatért a múzeumban is. A fonalas munka is nagyon érdekes és hasznos volt, ez a tevékenységforma fejleszti a kéz apró mozdulatait. Erre nagy szükségük van a városi gyerekeknek, hiszen a kézügyességük nem annyira fejlett, mint a régieknek volt. Nekünk nehéz 30 gyermekkel ilyen foglalkozást tartani. A lélekmadár és a mezőségi motívumkincs nagyon tanúságos volt. Azt a mintát, amit megcsodáltunk egy tanítványunk, Virág munkáján (utolsó pillanatig rajzolt), felfedeztem Kallós Zoli bácsi egyik kitüntetésén. Döbbenetes volt. Megmutattam a kislánynak, ő azt mondta, hogy soha sehol nem látta még ezt a mintát. És a múzeum, nincsenek rá szavak! Erő, tehetség, népünk gazdagsága, rend, szeretet, ez jut eszembe róla. Mindenütt érezhető Kallós Zoli bácsi jelenléte. A táncház is tetszett, jól éreztem magam. Örültem volna egy kis mezőséginek, de ez az alkalom a gyerekekről szólt, ők pedig nagyon szeretik a moldvait. A bentlakás tiszta, rendezett, hangulatos. Kellemes benne lenni. A gyönyörű munkák újra és újra megragadják a tekintetet! Csak gratulálni tudok! Köszönjük.

 

Petőfi Sándor programosként lehetőségem van részt venni a vendégcsoportok kézműves foglalkozásainak vezetésében is. Ez alkalommal mezőségi lélekmadarat készítettem a gyerekekkel, és nagy örömömre kísérőik sem tudtak ellenállni az alkotás adta lehetőségének.

 

A Kallós gyűjteményből inspirálódva tervezem meg ezek a foglalkozásokat. Célirányosan, úgy használom a mezőségi mintakincset és szimbolikát, hogy viszonylag rövid idő alatt látványos, esztétikus és igaz alkotások születhessenek, amit magukkal vihetnek az alkotók. Fontosnak tartom a néprajzi hitelességet, de az időszerűséget is. 

Az Alapítvány célkitűzéséhez híven a vendégek nem távoztak üres kézzel, de mi is ajándékot kaptunk: hálát, őszinte nyitottságot és lelkesedést!