Rendhagyó magyaróra a konyhában
A 2019-es év vége felé közeledve túlzás nélkül állíthatom, hogy egy kicsit mindenhol másmilyen ilyenkor az élet. A december hónap igencsak gazdag ünnepekben, a karácsonyt megelőzően, december 6-án Szent Miklós napja, 13-án Luca-napja, 21-én Tamás napja, 24-én pedig Ádám és Éva napja – ezekhez a napokhoz különféle hagyományok kapcsolódnak. Ilyenkor készül el az adventi koszorú, a Luca-pogácsa vagy éppen a mindenki kedvence, a mézeskalács.
A szarajevói HUM Magyar Polgárok Egyesületének tevékenységei közé tartozik a magyar nyelv oktatása is, hetente két alkalommal. Az idei utolsó magyaróra (december 12-én) rendhagyó volt, ugyanis kellemes környezetben mézeskalácsot sütöttünk a tanulóimmal, de mondhatom úgy is, hogy most már szarajevói barátaimmal. Sajnos az év végi kötelezettségek miatt sokan nem tudtak eljönni, de ennek ellenére is sikeres volt a délutánunk. Egy ilyen összejövetel remek lehetőséget ad arra, hogy kötetlenül beszélgessünk például a magyar hagyományokról. Mit s hogyan főznek-sütnek a magyarok karácsonykor, milyen szokások vannak ádvent idején különböző magyar régiókban? Milyenek a helyi szokások itt, Boszniában? Kinek milyen receptje van egy finom ünnepi vacsorához? Vagy hogyan készül el a legfinomabb forralt bor, mézes pálinka?
Miközben ezekről beszélgettünk, kezünk alatt megszülettek az első mézeskalácsok, s sütés után a díszítésnek sem szabtunk határokat. Nagyon jó hangulat közepette több száz szebbnél szebb mézeskalács pihent meg a tálcákon. A mézeskalácsokat becsomagoltuk celofánba, kis fenyőággal díszítve és nemzeti szalaggal átkötve. Összesen 170 darab ajándékcsomagot készítettünk el.
Nem titkolt szándékunk, hogy az itt elkészült mézeskalácsokat a Butmir táborban szolgálatot teljesítő magyar katonák részére szeretnénk felajánlani, hogy ezzel a szerény gesztussal örömet szerezzünk mindenkinek, legfőképpen azoknak, akik távol lesznek a szeretteiktől az ünnepek alatt.
