Jelenlegi hely

Nagyböjti zarándoklat Esterházy János boldoggá avatásáért

/ Dávid Zsuzsanna /
david.zsuzsanna képe
A márciusi hónapban emlékezünk Isten szolgája, Esterházy János születésének és halálának évfordulójára és boldoggá avatási folyamata is ebben a hónapban indult el öt évvel ezelőtt Krakkóból. Ennek jegyében számos megemlékezésre, szentmisére, közös imára és kulturális programra kerül sor.
zarándoklatzarándoklatkoszorú Esterházy János emléktáblájára

Március első hétvégéjén ennek a programsorozatnak a része a Via Mariae Polgári Társulás nagyböjti zarándoklata. Az Ipoly-menti zarándoklatot Velebny Gábor elnökségi tag szervezte, a lelki vezető Gyurász Pál atya volt. A palóc vidék zarándokaihoz csatlakoztak a Felvidék számos részéről, a Garam mentéről, Zoboraljáról, Csallóközből és az anyaországból egyaránt. Negyvenöten indultak el a 21 km-es körtúrára az ipolyfödémesi Szent Mihály-templomból, ahol a szentmisét Gyönyör László atya, az indiai József atya és Gyurász Pál atya mutatta be. A szentmise után megkoszorúztuk az Esterházy-emléktáblát. A körtúra, zarándokút a környező gyönyörű vidéket járva a magasmajtényi, hrussói kálváriára érkezett, majd onnan tért vissza Ipolyfödémesre. Az egész napon át szemerkélő eső talán még inkább hozzáadott a nagyböjti elmélkedések mélyebb megéléséhez.

Az indiai József atya mellett a zarándokokkal tartott az Angyalos Boldogasszony négy misszionáriusa, akik a csicsói rendházból érkeztek, más-más nemzetet képviselve. Érdekesség, hogy ők kimondottan a felvidéki magyar közösség szolgálatának szentelik életüket. Reméljük példájuk nyomán magyar papi és szerzetesi hivatások is születnek számunkra. Az erdőt járva a rózsafüzért saját anyanyelvükön előimádkozták, amire mi magyarul folytattuk az imádságot. Így ezen a zarándoklaton magyar, szlovák, lengyel, portugál és hindu nyelven szólítottuk meg a Teremtőt.

Az út során szakrális emlékhelyen és a helyi résztvevők segítségével megismerhettük a térség gazdag történelmét, örökségeit. Magasmajtényba érkezve a helyi szlovák hívek és a község polgármestere, Mária Augustínová fogadták a zarándoklatot. Közös szlovák-magyar imára került sor az 1770-es évben épült, és a közelmúltban felújított kápolna előtt, az 530 méter magas kálvárián. Ez az ima és maga a zarándokút is Esterházy János lelkiségében a szlovák magyar megbékélést is hivatott szolgálni. Példaértékű, hogy ez a két település és az itt élők hagyományosan jó baráti kapcsolatot ápolnak. Az elődök szép örökségét kívánta megerősíteni az átimádkozott nap és a találkozások. Az út során elimádkoztuk az Esterházy-keresztutat, felidézve Esterházy János szenvedéstörténetét és imádkoztunk boldoggá avatásáért.

Hálás vagyok érte, hogy a zarándokcsoport tagjaként, képviselve fogadószervezetemet, az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpontot, szólhattam társaimhoz és a helyi hívő közösség tagjaihoz. Isten szolgája életútját felidézve igyekeztem megerősíteni az Esterházy János körül formálódó és gyarapodó lelki közösséget. Egyúttal ismertettem az Esterházy-programsorozat márciusi eseményeit, mely a Kárpát-haza különböző szegleteiben zajlik, Lengyelországtól Erdélyig bezáróan öt országban.

Ipolyfödémes szülötte, Molnár Imre történész, Esterházy-kutató, ezen a napon a krakkói imatalálkozón vett részt az Irgalmasság bazilikában, ahol a boldoggá avatási folyamat elindulásának 5. évfordulója alkalmából szintén lengyel, szlovák és magyar hívek közösen fohászkodtak.

A zarándokközpont internetes oldalán látható az Esterházy-napok részletes programja, ahová szeretettel várjuk Esterházy János tisztelőinek nagy családját, és az Esterházy Zarándokközpontba egyaránt. A mártír személyén és példamutatásán keresztül szólít meg minden jószándékú embert. A nagyböjti idő elcsendesedésében, a közösségi, vagy az egyéni imában elmélkedhetünk a népek békéjéről, a megbocsátásról, az irgalmasságról, és azokról a lelki kincsekről, melyet Esterházy Jánostól kaptunk. Köszönet ezért a csodálatos zarándoklatért, ami bizonyította számunkra, hogy a bábeli zűrzavarban a szív közös nyelve nyitott utat kínál egymás felé is.