Jelenlegi hely

Népi játék, néptánc Kassán

/ Brum Alejandra /
brum.alejandra képe
A magyar oktatás, a határon túli magyarság megmaradásának alapja. Ahhoz, hogy olyan erősen szórványosodó vidéken, mint amilyen Kassa régiója, mindez vonzó tényező maradjon, elengedhetetlen bizonyosfajta értéktöbbletet felmutatni a többségi (szlovák) intézményekhez képest. Ilyen értéktöbblet lehet a magyar néphagyományokon alapuló óvodai és kisiskolás képzés. Sándor Ildikó, a Magyar Táncművészeti Egyetem docensének kassai látogatása ennek az ügynek az előmozdítása érdekében valósult meg, március végén.
2345

Kassán és néhány környező, magyar-lakta településen is rendszeres magyar néptánc, és népzenére épülő óvodai, vagy iskolai foglalkozások vannak. Nagyidán, Buzitán, Szepsiben, a kassai Márai Sándor  Gimnázium és Alapiskolában, valamint a Petőfi Sándor Program jóvoltából a város két óvodájában is folyik ilyen jellegű tevékenység. A tapasztalat az, hogy az a gyermek, szülő, vagy pedagógus, aki kapcsolatba kerül a népi kultúrára, a zenei anyanyelvre alapként tekintő nevelési módszerekkel, könnyen elköteleződik annak értékei mellett.

A régió hiányossága viszont, hogy szakemberek, szakpedagógusok nagyon kevesen vannak és az ilyen szakmai képesítést is elsősorban Magyarországon lehet megszerezni. Ugyanakkor az alapismeretek, a lényegesebb módszertani fogások elsajátítása alkalmi továbbképzésekkel is előmozdítható. Mint kiderült, óriási igény van az ilyesfajta továbbképzésekre a térség magyar óvodapedagógusai, és néptáncfoglalkozásokat tartó tanárai körében. Ebből a megfontolásból, a Petőfi Program szervezésében és a Magyarország Kassai Főkonzulátusa jóvoltából "Népi játék, néptánc, népzene Kassán" címmel egy egész napos szakmai napot tartottunk, melyet Sándor Ildikó, a Magyar Táncművészeti Egyetem docense vezetett. Ő a gyermekjátékok, és mozgásos foglalkozások szakembere, a Hagyományok Háza munkatársa.

     

Reggel Kassa egyetlen magyar óvodájában gyülekeztek az óvónők, pedagógusok, és más érdeklődők, és az egyik teremben kicsiny székeken körben ülve várták az óvodások "bevonulását". Ők érkeztek is örömmel, hiszen számukra is érdekes, új ember érkezett közéjük, hogy egy tartalmas órában "játsszon" velük. Persze ami játék, és érdekes újdonság egy óvodásnak, az egy nagyon tervszerű, komoly módszertani ismereteket bemutató foglalkozás szakmai szemmel. Az embernek az volt az érzése, mintha Ildikó már hónapok óta ismerné ezt az óvodás csoportot. Láthattuk, hogy tartja fönn a figyelmét a gyermekeknek úgy, hogy közben készségfejlesztés, és játékos tanulás zajlik. Az ének és a mondóka központi része az órának, és ezáltal történik a (zenei) anyanyelv mélyre ágyazása. Szinte magától jön a gondolat: "A rengeteg magyar kisgyermek életéből, aki szlovák óvodába jár, a magyar anyanyelvet megalapozó játék, ének, mondóka mind-mind elmaradnak..."

A bemutató foglalkozást követően, már a gyermekek nélkül, kötetlen beszélgetés formájában zajlott a továbbképzés, a látott játékfüzér szakmai elemzése. Az efféle foglalkozások megfelelő színvonalú kidolgozásához elengedhetetlen az autentikus forrásanyag és az ezekre építő szakirodalom használata, hozzáférhetősége, melyben ugyancsak segítségül szolgált Sándor Ildikó. A tartalmas délelőtt még el sem telt, a program máris a magyar óvoda szomszédságában lévő Márai Sándor Gimnázium és Alapiskolában folytatódott, immár az tanítók, tanárok, és nem utolsó sorban a kisiskolás gyermekek részvételével.

Az iskolában a hangsúly a tánc és a zene felé tolódott, a létszám, és a hangerő is megnövekedett, de az események egy pillanatra sem csúsztak ki Ildikó kezéből. A gyermekek figyelmét végig a kezében tartotta, mindenféle emelt hangú rendcsinálás nélkül is. Módszertani szempontból, és az életkori sajátosságokat figyelembe véve a moldvai magyar táncanyag elsősorban kör- vagy kör térformájú táncaira épített. A vége természetesen valamelyik fogócska lett, miután a gyerekek ebédelni, a pedagógusok pedig a szakelőadást meghallgatni mentek.

  

A délutáni program ígérkezett a legnépszerűbbnek, már csak a résztvevő gyermekek és pedagógusok számát tekintve is. Ez már egy nyilvánosan meghirdetett gyermektáncház volt, ahol az előbbi két magyar intézményből, valamint a városi (nem magyar oktatást választó) magyarság köréből is érkeztek érdeklődők, jórészt a gyermekeiket elkísérő szülők. A szülők részvétele azért is fontos, mert az ilyen események talán szerepet játszhatnak a magyar kultúra iránti elköteleződésben, végső soron a magyar oktatás választásában. A Kaszárnya Kultúrpark ideális helyszín volt egy ilyen, nagyobb létszámú rendezvény lebonyolítására. A táncházban élőzenei kíséret, és hangszerbemutató is volt a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasai közötti együttműködés jóvoltából. Köszönet az ideális  helyszínek biztosításáért az intézmények vezetőinek, valamint Kupec Mihálynak, a Bódva-völgyi és Érchegységi Kulturális Központ igazgatójának a vendéglátásért, a szervezésben való segítségért pedig a Rovás Akadémiának.

  

A "Népi játék, néptánc, népzene Kassán" c. szakmai nap Haraszti Attila kassai főkonzul fővédnöksége alatt valósult meg 2017. március 22-én.