Jelenlegi hely

Népviselet napja

Régi értékek megbecsülése

/ Krupár Luca /
krupár.luca képe
2019. április 24-én V. alkalommal tartottuk a Népviselet napját, melyen az apró kiegészítőktől indulva teljes viselet felöltéséig bemutathattuk a magyar kultúra régi értékeit.
Népviselet napjaNépviselet napjaNépviselet napjaNépviselet napja

Ösztöndíjas társammal, Túros Dorottyával székelyföldi és magyarbődi viseleteket vettünk fel ezen a napon és jártuk végig Kassa utcáit. Nagy öröm volt számunkra, hogy sokan érdeklődtek és fotózkodtak velünk, sőt egy magyarbődi viseletben lévő nénivel is összefutottunk, aki még mai napig abban jár.

Dorottya azért a székelyföldi ruhát választotta, mivel Erdélyben, Csíkszeredán született. Általánosan a székelyföldi ruhák háziszőttes gyapjúból, pamutból vagy juhbőrből készültek. A férfiak viselete szinte egyenruhává lett Mária Terézia idején, mivel a határokat őrizték. Fejükön nemezkalapot hordtak, nyáron szalmakalapot, télen prémkucsmát. Az ing hosszú volt, derékban eresztékkel toldott, ujja borjúszájú volt, széles bőröv szorította a derékhoz. Alul háziszőttes gatyát viseltek, felette pedig gyapjúszövetből készült fehér harisnyát hordtak. Bocskort és csizmát is hordtak, mely a gatya szárától függött. A harisnyán megtalálhatóak a különböző jelentésű zsinórok. Felsőruházatként még cedelét és zekét is viseltek.

A lányok ünnepnapokon egyágba fonták hajukat, szalaggal, hétköznapokon pedig kontyba tűzték. Az asszonyok csepeszt (főkötőt) hordtak, erre pedig a fejkendő került. A női ingek gyolcsból készültek, bevarrott szabású ujjakkal, néhol szegletes kivágással, máshol gallérral és fodorral díszítve, mely Dorottyán is látható. Az ing hosszú volt, a rövid ing és pendely használata egy újabb keletű dolognak számít. A szoknya készült gyapjúból és pamutból, elé hasonló anyagú kötény került. A mellényt lajbinak hívták, háziszőttesből készült, bársonycsíkokkal díszítették. Csizmát és cipőt egyaránt hordtak.

Rajtam magyarbődi viselet látható, mely egy felvidéki falvacska, Kassától nem messze. Alsószoknyából 5-6-t is felvettek, hogy szép gömbölyűnek mutatkozzanak. A XX. század elején még lábszárig ért a felsőszoknya, aztán az idő múlásával egyre rövidebbek lettek. Rajtam egy újabb viselet látható, mivel a térdemig ér. Hajtások, majd csipkeszegély, majd csipke díszítette a szoknyákat. Selyemből, brokátból, bársonyból, kasmírból készítették a szoknyákat és hozzá a blúzokat is. A szoknya elé pedig széles kötény került, régi tölgyfa anyagból is készültek. Több soros gyöngysort hordtak. Az asszonyok kontykötőt tűztek fel, melyet keménypapírral béleltek, erre pedig ternókendő került. A lányok lefonott hajat viseltek. A férfiak vászon öltözetben jelentek meg, majd nadrág-kabát-mellény együttes került a divatba.