Jelenlegi hely

Vízkereszt a csepei görögkatolikus egyházban

/ András Hanga /
andras.hanga képe
Vízkereszt ünnepe a görögkatolikus egyház legnagyobb ünnepeinek egyike, ahol a szertartást a hívek nagy tisztelete övezi.
Víz- és tömjénszentelésÁbrány Krisztián atyaVízszentelés - CsepeEgyházi énekek

2019. január 19-én délelőtt sokan jelentek meg a csepei görögkatolikus templomban gyönyörűen feldíszített, vízzel töltött üvegkancsókkal, üvegpoharakkal.

Az Epifánia (Úrjelenés, elterjedtebb formában Vízkereszt) a fények ünnepe, vagy más néven Theofánia (Istenjelenés). A vízkereszt evangéliumi története (Mt 3,13-17) szerint Jézus elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte őt és Jézus ettől kezdve tanítani kezdett. Jézus megkeresztelkedésekor a Jordán folyónál a mennyei Atya szózata kinyilatkoztatta a szeretett Fiút és a Szentlélek galamb képében alászállt Krisztusra. A teljes Szentháromság kinyilatkoztatta önmagát az emberiség előtt.

A Görög Katolikus Egyházban a mai liturgikus gyakorlat szerint a templomhajóban, egyes helyeken azonban (ahol megtehetik) a közeli folyóhoz, vagy forráshoz vonulnak ki a pap vezetésével a hívek, és ott végzik a vízszentelést. A szomszédos falun (Tiszahetény) keresztül folyik a Tisza, amelyet minden évben megszentel a pap. Ez utóbbi hagyomány még hatékonyabban jelképezi nemcsak a vizek, hanem az egész természet megszentelését is, amit Jézus Krisztus egyszer s mindenkorra végbevitt a Jordán folyóba való alámerülésével.

„A IV. század elejétől kezdődően lett ez a nap liturgikus ünneppé, és ennek szokása gyorsan elterjedt előbb keleten, majd nyugaton. A keresztények körében 312–325 között kezdett terjedni mint Jézus Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája Keleten Urunk keresztsége (erre emlékeztet a vízszentelés) és Nyugaton a Háromkirályok látogatása lett. A római egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet és tömjént szenteltek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is. Az ünnep görög neve – epifánia, megjelenés – utal arra, hogy Isten megjelenik dicsőségében. Vízkereszt ünnepe emlékeztet tehát arra, hogy Jézus Krisztusban Isten megjelent emberként, eljött közénk és elhozta nekünk az üdvösséget.” (Forrás)

Ábrány Krisztián görögkatolikus pap prédikációjában a csendre hívta fel a hívek figyelmét, hogy a felgyorsult világban fontos néha csendet teremteni magunk körül, hogy meghalljuk Isten szavát. A szent liturgia befejező részében miroválásra került sor, amikor a pap szentelt olajjal kente meg a hívek homlokát. „A miroválás jelenti a léleknek megerősítését és részesévé tesz azon ünnepnek kegyelmeiben vagy a szentnek pártfogásában, akinek tiszteletére az megáldva lett. Kenés közben módja a pap: «Krisztus velünk van», mire a hivő feleli: «van és leszen», ami azt jelenti, hogy Krisztus örökké velünk lévén, megőriz minket a lelki enyészettől, amint az olaj megmenti a testet a feloszlástól.” (Forrás: Pallas Nagylexikon)

Vízkeresztkor kezdődik meg a házszentelések időszaka, amely a 15. századtól kialakult szokás. Ekkor a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; valamint megáldja a benne lakókat.