A Rovás Egyesület története és kulturális küldetése

          Rovás logója 

A Rovás Egyesület története nem csupán egy civil szervezet kronológiája, hanem egy mélyebb társadalmi és kulturális igényből született válasz, amely a 20. század végi közép-európai szellemi válság közegében, a rendszerváltozást követő bizonytalan, de reményekkel teli időszakban, 1994-ben indult útjára Kassán.

Ebben az évben egy maroknyi, elhivatott értelmiségi és művész alkotóközösségbe tömörült, felismerve, hogy a kortárs magyar kultúrának – különösen a határon túli, felvidéki közegben – égetően nagy szüksége van egy olyan autonóm, politikai és ideológiai befolyástól mentes, valóban szabad szellemi térre, amely egyszerre képes befogadni a különböző művészeti ágak alkotóit, lehetőséget ad az együttgondolkodásra, a közös munkára, az értékek megőrzésére és új értékek létrehozására, és amely képes megszólítani a magyar és nem magyar közönséget egyaránt – emberségében, érzékenységében, igényességében.

A kezdeti, formális kereteken túli tevékenységet öt évvel később, 1999-ben hivatalos szervezeti formába öntötték: a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma nyilvántartásba vette a Rovás Polgári Társulást, amely innentől kezdve nem csupán művészeti közösségként, hanem intézményesült kulturális szereplőként is jelen volt Kassa, a Felvidék és a Kárpát-medence magyar kulturális térképén.

Azóta a Rovás folyamatosan fejlődött, bővült, elmélyült – egyszerre maradt hű az alapító értékrendhez, és egyszerre tudott megújulni, nyitott maradni a világ felé. A szervezet mára nemcsak művészeti műhely, hanem komplex kulturális, oktatási és közösségszervező központ: olyan hely, ahol az érték és a szabadság találkozik, ahol az esztétika nem öncél, hanem küldetés, és ahol az alkotás nem kiváltság, hanem felelősség.

Szabó Ottó a Rovás Polgári Társulás alapítója és vezetője; festő‑grafikus, aki 1994 óta dolgozik azon, hogy a felvidéki magyar művészeti és értelmiségi közösség számára szabad alkotóteret teremtsen, és aki szervezőként is kulcsszerepet játszik a Rovás kiállításaiban, alkotótáboraiban, tehát nemcsak művész, hanem közösségépítő is

A Rovás kiemelt célja a szellemi értékek létrehozása és megőrzése, amelyet tudatosan nem pusztán a hagyományos értelemben vett művészetek – mint a festészet, grafika, szobrászat vagy fotóművészet – felől közelít meg, hanem ezek metszéspontjait, kapcsolódásait keresi az iparművészet, az irodalom, a film, a színház, a népművészet, a társadalomtudományok és a kézművesség világával is.

E sokféle műfaj és gondolkodás együttes jelenléte biztosítja, hogy a Rovás közegében megszülető művek és gondolatok mindig frissek, hitelesek és valóban emberközeliek legyenek – nem ideológiák szolgálatában, nem trendek után loholva, hanem az önálló látásmódra, szakmai elmélyülésre és az esztétikai minőségre alapozva.

A szervezet küldetésének egyik legfontosabb része az értelmiség, különösen a pályakezdő fiatalok megszólítása és támogatása, hiszen – ahogyan a Rovás hitvallása is megfogalmazza – éppen ezt a réteget éri a társadalom részéről a legmostohább bánásmód: nincs tér, nincs lehetőség, nincs figyelem.

Ezt a hiányt pótolja a Rovás azzal, hogy programokat szervez, műtermeket, stúdiókat, galériákat, olvasótermeket, rezidenciákat működtet, tanulmányutakat, alkotótáborokat és workshopokat biztosít – mindezt nem csupán technikai értelemben, hanem szellemi, lelki, közösségi biztonságot is nyújtva az alkotók számára.

Az elmúlt három évtized alatt a Rovás nemzetközi szinten is jegyzett művészeti közösséggé vált: megalapította az eNRA-t, azaz a Nemzetközi Rovás Alkotóközösséget, amelynek keretében különböző országokból – Magyarországról, Szlovákiából, Németországból, Romániából és más helyekről – érkező művészek közös alkotófolyamatokban, műhelymunkákban vehetnek részt.

A MaJel Rovás Központ, amely Kassa belvárosában, az Erzsébet utcán található, a Rovás tevékenységének állandó központja: itt működik a FiguratiF Galéria, a B!stRovás közösségi tér és étterem, itt található az internetes klubkávézó, az olvasóterem, a Kolár Péter Könyvtár, valamint kiadó művészlakások, apartmanok, műhelyek és előadótermek.

A Rovás Polgári Társulás központja Kassa belvárosában, az Erzsébet utca 42. szám alatt található, egy történelmi épületben. Az ingatlan három szintes, és több mint ezer négyzetméteren terül el. A társulás célja, hogy a helyszínt művészeti és kulturális központtá alakítsa, amely a magyar közösség szellemi jelenlétét erősíti a városban.

A Rovás tevékenységét az évek során számos szakmai elismerés övezte: 2010-ben elnyerte a Pro Cultura Hungarica díjat, 2014-ben a Kassa Megyei Önkormányzat Elnöki Emlékérmét, 2015-ben a Magyar Termék Nagydíjat (mint szellemi termék), 2017-ben Kassa-Óváros polgármesteri elismerését, míg 2024-ben a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjat kapta meg, amely tovább erősítette a Rovás pozícióját mint a határon túli magyar kulturális élet egyik legfontosabb alkotóközössége és szervezeti formája.

Mindezen túl azonban a Rovás nem egy épület, nem egy név, nem egy logó vagy adminisztratív szervezet: a Rovás maga egy gondolkodásmód, egy magatartás, egy szemlélet, amelyben az alkotás nem eszköz, hanem cél, nem menekülés, hanem állásfoglalás, és nem önkifejezés, hanem közösségi értékteremtés.

A Rovás nem stílusirányzat, nem tematikus gyűjtemény vagy műfaji csoportosítás, hanem egy olyan, folyamatos önképzésen és szakmai továbbfejlődésen alapuló szellemi mozgalom, amely képes átfogni, befogadni, megtartani és továbbadni azt az értékkincset, amely nélkül a kortárs művészet és kultúra nem lehet sem élő, sem hiteles, sem igaz.