Jelenlegi hely

Halmágyi Evangélikus-Lutheránus Egyházközség

Bokor Csongor (2015, 2017)
Bokor Csongor (2015, 2017)
Görcsös Katalin (2018)
Görcsös Katalin (2018)
Farkas Emőke (2019)
Farkas Emőke (2019)

Halmágy a dél-erdélyi magyar szórványban, Fogarastól kb. 20 km-re, az Olt jobb partján fekvő kis település, melynek templomtornya már messziről integet az érkezők felé. A falu hagyományos magyar, és gazdálkodó település, mely a kollektivizálás nyomait hordozza magán, így szembe kell nézni az egyre fogyó magyar, és egyre növekvő számú román ajkú lakossággal. Az egyházközség lelkészei jelenleg összesen (szórványokkal együtt) kb. 300 személyt gondoznak.

Halmágyon érezhető a magyar lakosság körében az egykori kulturális élet utáni vágyakozás, és a még meglévő erő, annak megvalósítására. Illetve látható és minden nap tapasztalható a magyar iskola hiánya, hiszen a legközelebbi magyar oktatási intézmények Kőhalomban, Brassóban illetve Székelyföldön vannak.

Az egyházközség lelkészei feladatuknak tekintik, hogy az utóbbi évtizedben álomba szenderült kis közösséget ébresztgessék. Munkásságuk két esztendejében sikerült új hagyományokat teremteni több generáció körében, így a gyermekek között végzett munkában is, és kialakítani egy rendezvénynaptárat, mely a minden évben megrendezésre kerülő eseményeket tartalmazza (évnyitó-, évzáró istentiszteletek, aratási hálaadás, adventi koszorú készítés, karácsonyi-, és húsvéti játszóház, maszkabál, anyák napja és gyereknap és nyári bibliahét). Ezek a rendezvények nem csak a gyermekeknek szólnak, hanem a családoknak, hiszen fontos az együtt eltöltött minőségi idő, fontos a generációk találkozása és nem utolsó sorban a magyar nyelvű programok megszervezése. Mindemellett heti rendszerességgel korosztályonként van lehetőség egy-egy magyaróra megtartására – melyen a gyermekek megtanulnak írni-olvasni és alapvető irodalmi és történelmi ismeretet szereznek. A felnőtt generációk számára is több alkalom nyitott, mint például nótaestek, délutáni istentiszteletek teadélutánokkal, bibliaórák, bálok, és nem utolsó sorban a „laska műhely”, ahol fiatalabb és idősebb asszonyok adomány alapanyagból többféle laskát (tésztát) készítenek, illetve a finom portékáért kapott adományokat a közösség céljaira fordítják.

Mindezen rendezvények szerves részei a fogarasi és sárkányi magyar gyermekek és felnőttek is – mindenki megtalálva a maga helyét. Az előttünk álló esztendőben több figyelem fordul Fogarasra, hiszen Isten segedelmével és a tervek szerint egy egyházi fenntartású magyar óvoda indulhat a jövő esztendőben.

A tapasztalat szerint a szórványban élő magyarságnak nagy szüksége van komoly emberekre, akik fel tudják pártolni közösségüket és az anyanyelv ügyét. Amennyiben ez megtörténik a halmágyi és fogarasi magyarság rendkívül hálás és csodálatos élményekkel lesz gazdagabb mindaz, aki osztozik e kis közösség életében.