Jelenlegi hely

Szerb Köztársasági Magyarok Egyesülete (Magyar Szó)

Labossa Bence György (2015)
Labossa Bence György (2015)
Bezzeg Gyula (2016)
Bezzeg Gyula (2016)
Fülöp Dóra (2017, 2018)
Fülöp Dóra (2017, 2018)

Az Egyesület küldetése a Szerb Köztársaságban élő magyarok és magyar származású polgárok nemzeti öntudatának megőrzése a magyar nyelv gyakorlása, tanulása, a magyar kultúra és magyar szokások jobb megismerésének segítségével. A Magyar Szó tevékenységét tehát maga a küldetés diktálja

Bosznia-Hercegovinában élő magyarság

Az anyanyelvüket ma is beszélő magyarok legnagyobb része a Vajdaságból jött Boszniába, először Jugoszlávia létrejötte (1920), illetve a második világháború után.Bosznia-Hercegovina és Magyarország kapcsolatai azonban egészen a XII. század elejéig nyúlnak vissza. Az említett országok kapcsolatai – a török hódítások idejéig, pontosabban Jajca várának végleges török kézre kerüléséig (1527) – sokszor sorsdöntő szerepet játszottak Bosznia történelmében. A dinasztiák tagjai közötti házasságkötések; a magyar királyok hódító, valamint a bogumil eretnekek ellen vezetett keresztes hadjáratai; később a török előrenyomulás megállítása céljából Bosznia területén vívott harcok mind a két ország közötti kapcsolatok fontosságát igazolták. A kapcsolatok aztán az Osztrák-Magyar Monarchia idején, azaz Bosznia-Hercegovina megszállása után (1878) ismét megerősödtek. Az első modern utak, vasútvonalak, bányák, fűrésztelepek és monumentális közigazgatási épületek építése mellett a modern adminisztráció és igazságszolgáltatás megszervezése is a Monarchia érdeme. Sajnos az I. világháború alatt és közvetlen utána a magyarok nagy része elhagyta Bosznia-Hercegovinát. Az új ország, Jugoszlávia területén történt migrációk következtében azonban Bosznia-Hercegovina nem maradt magyarok nélkül. Igaz, az Osztrák-Magyar Monarchia 30.000 (1914) magyarja helyett Bosznia-Hercegovionában 1991-ben csak 893 személy vallotta magát magyarnak. A boszniai háború alatt is sok magyar elköltözött, igy félő, hogy az utolsó népszámlálas (2013) nagyon kis számú  magyar etnikumot mutat csak ki. A magyarok ma hivatalosan is nemzeti kisebbséget alkotnak Bosznia-Hercegovinában, 16 más nemzeti kisebbséggel együtt.

A Magyar Szó tevékenységei

Az Egyesület már három éve nyári magyar nyelvtanfolyamot szervez Banja Lukán., Két évig önállóan, 2014-ben pedig a Nemzetpolitikai Államtitkárság Körösi Csoma Sándor programjában résztvevő ösztöndíjas segítségével. 2015-ben, a tervek szerint, az Államtitkárság Petőfi Programja keretében müködő ösztöndíjas vezeti majd a magyar nyelvtanfolyamot. A nyelvtanfolyam ingyenes és minden polgár számára nyitott. Szinte felmérhetetlen jelentőséggel bír a nyelvet nem elég jól beszélő magyarok körében, de a szerb ajkú polgárok is örömmel fogadják.

Már hagyománnyá vált az az évente rendezett kétnyelvü irodalmi est, amit a Magyar Szó Egyesülete szervez Banja Lukán, vajdasági magyar költők, írók és műfordítók (Fehér Illés, Bordás Győző, Verebes Ernő) vendégszereplésével. Ezek az irodalmi estek nagy mértékben segítik a magyar, pontosabban a vajdasági magyar irodalom megismertetését.

Az Egyesület minden évben képviselteti a magyarokat a Szerb Köztársaság Nemzeti Kisebbségeinek Banja Luka-i Fesztiválján, ahol egyesületi tagok, és nem ritkán vajdasági vagy magyarországi néptáncegyüttesek is fellépnek. Ezek az előadások polgártársaink körében nagyban hozzájárulnak a magyarok népszerűsítéséhez.

Az Egyesület évenként magyarországi tanulmányi utat is szervez, a tagság így megismerkedik Magyarországgal. 2015-ben egy háromnapos tanulmányi utat tervezünk Pécs-Budapest-Hortobágy-Debrecen útvonallal.

A Magyar Szó segíti a Szarajevói Magyar Nagykövetség kultúális programjait, Banja Lukán és Prijedorban kiállításokat és egyéb rendezvényeket szervez.

Az említetteken kívül a Magyar Szó kutatja a vucsijáki volt magyar település történelmét, együttműködik más kisebbségekkel, a tagságnak kirándulásokat szervez, kapcsolatot tart az EUFOR kötelékében Szarajevóban tartozkodó magyar egységgel, és segít a a magyar származású polgároknak a honosítással kapcsolatos problémák megoldásában is.  

A Magyar Szó Egyesületről

Egyesületünk, a Szerb Köztársasági Magyarok Egyesülete Magyar Szó néven, non-profit formában 2003-ban alakult Banja Lukán. Alapítói Jost Magdalina (az első elnök), Mičin Bránkó és Bogosanović Júlianna  voltak. 2004. április 3-ától a Magyar Szó elnöke Milivojević Irén. Tóth Bojnik László, az egyesület titkára képviseli a magyarokat a Szerb Köztársaság Parlamentjének Nemzeti Kisebbségek Tanácsában.

Banja Luka városa biztosít a Szövetségnek megfelelő helyiségeket.

A Magyar Szó egyesületnek hetven aktív tagja van.

Az Új Dobos folyóirat

A Magyar Szó a szarajevói HUM-mal, a másik bosznia-hercegovinai magyar egyesülettel közös, kétnyelvű folyóiratot ad ki, az Új Dobost. Az Új Dobos színes, A4-es formátumú, 40–44 oldalas folyóirat, példányszáma 300. Évente egy-két száma jelenik meg. Az Új Dobos elsősorban a bosznia-hercegovinai magyarok életéről, a helyi kisebbségek problémáiról, a két egyesület tevékenységéről ad hírt, de lehetőséget nyújt minden bosznia-hercegovinai magyar számára, hogy munkatársa legyen a folyóiratnak, esetleg szépirodalmi próbálkozásait is megjelentesse. Az Új Dobosnak se hivatásos újságírója, se más állandó alkalmazottja nincs.

A folyóirat kiadásához szükséges anyagiakat az elmúlt években a Szerb Köztársaság Oktatási és Művelődési Minisztériuma, Banja Luka városa, a budapesti Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány, az Illyés Közalapítvány, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága biztosították.

Az Új Dobos folyóirat mellett az Egyesület egy Facebook-kal összekapcsolt honlapot (www.magyarokbh.com) is működtet.