2026. március 21. különös fényben születik meg: a tavaszi napéjegyenlőség kapuja még nyitva áll, és a világ olyan, mintha egyetlen hosszú lélegzetvétellel készülne az új ciklusra. A természet ébredése nem csupán a fákban és a földben történik – ma az emberi lélek is finoman megmozdul, mintha valami ősi ritmus hívná táncba. A magyar hagyomány szerint ez az időszak a „megindulás” ideje: a fény már erősebb, mint a sötét, és a világ újra életre kel. A régiek úgy tartották, hogy ilyenkor a ház körül, a testben és a lélekben is jó a tisztulás, mert a tavasz első napjai olyanok, mint egy új könyv első lapjai – amit most írunk rá, az egész évre hatással lesz. A növekvő Hold ma különösen fontos szerepet játszik.
A magyar néphit szerint a növő Hold idején minden, amit építünk, gyorsabban gyarapodik – legyen az egy gondolat, egy kapcsolat, egy terv vagy akár a test vitalitása. Ez a helyzet érzékenyebbé teszik az embereket: könnyebb kapcsolódni, könnyebb megérezni mások rezdüléseit, és könnyebb meghallani a saját belső hangunkat is. A szkíta és magyar őshagyomány szerint ilyenkor a lélek könnyebben talál vissza az erejéhez, a gyökereihez, a saját útjához. A tavasz kezdete egyéb kultúrákban is a teremtő istenek ébredésének ideje, a szándék ma olyan, mint egy mag, amelyet a föld azonnal befogad. Amit ma kimondasz, amit ma elindítasz, az gyorsabban kap formát, mint más napokon. Ez az időszak olyan, mint egy kapu a tavasz valódi erejéhez. A fény növekszik, a Hold növekszik, és benned is növekszik valami: egy gondolat, egy érzés, egy új kezdet ígérete. A tavaszi napéjegyenlőség ideje különleges időszak az évkörben. A természeti folyamatokkal összhangban, különleges mágikus teremtő időminőség ez, egyfajta egyensúly, amit itt a mérsékelt égövön a nappalok és az éjszakák egyforma hossza is mutat.
Hasonló, mint amikor az inga a két végpont közötti középpontba ér. Hatalmas erők szabadulnak fel láthatatlanul, biztosítva az elkövetkező időszak lendületét. Nem véletlen tehát, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony a magyar népi vallásosság egyik legszebb tavaszi ünnepe, amely összekapcsolja a keresztény hitet a természettel való harmonikus együttéléssel. A föntieket megfontolva, az sem lehet véletlen, hogy Hosszúmezőn ezen időszakban gyümölcsoltó ismeretekkel kapcsolatos előadásra, bemutatóra került sor, aminek szervezője Havrics Róbert, helyi falugazdász, vezetője pedig a Partiumi Gazda, Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület, Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület képviseletében, Huszár Antal kertészmérnök, falugazdász volt. Több tízezer külhoni gazdálkodót segít a Kárpát-medencei Falugazdász-hálózat! Erdély, Délvidék, Kárpátalja és a Felvidék mellett idén már a csángóföldi gazdák is élvezhetik a Kárpát-medencei Falugazdász-hálózat minden előnyét - hangsúlyozta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese Tokajban, 2024 derekán, a II. Kárpát-medencei Falugazdász Konferencia és Csapatépítő Program megnyitóján.
A külhoni Falugazdász-hálózat működtetése kiemelten fontos, hiszen jelentős szerepet lát el a határokon túlra szorult magyar gazdatársadalom összefogásában, szakmai és adminisztratív támogatásában. 2018-ban elindult a Kárpát-medencét lefedő falugazdász program az Agrárminisztérium támogatásával, melynek köszönhetően a falugazdászok megkezdhették tevékenységüket a Partiumban is, ahol Máramarosban 2 fő, Szatmárban 7 fő, Szilágy megyében 3 fő illetve Bihar megyében 8 falugazdász tevékenykedik. A Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület falugazdászai és munkatársai által végzett szakértői tevékenységek felsorolása meghaladja ennek az írásnak a kereteit, annyit azonban érdemes megemlíteni, hogy a szervezet fő célkitűzései: A Partium (Máramaros, Szatmár, Szilágy és Bihar megyék) területén működő mezőgazdasági és vidékfejlesztési szervezetek számára lehetőséget teremteni az érdekegyeztetésre, a tevékenységük összehangolására, valamint a hatékonyabb érdekképviseletre.
Olyan célok, tervek és programok megfogalmazása és megvalósítása, amely a partiumi agrárium és vidék fejlődését, a gazdák támogatását szolgálják. A gyümölcsészet fontos része volt egykor a Kárpát-medencében élő magyarság kultúrájának. Nagy hányattatások idején gyakran az egyetlen élelem a gyümölcs volt, ami őseinket megtartotta. Egy ezredéven keresztül szelektálták, válogatták, törekedve a legjobb fajták kiválogatására. Azokat a fajtákat tartották meg, melyeket ellenálltak mindenféle „nyavalyának” (vírus, baktérium, gomba rovar kártevők) mert vegyszert nem használtak.
A dunántúli Tündérkert mintájára elindult egy "Patiumi-tündérkert" szervezése, ahol fajtagyűjtemény létrehozásával, ápolásával megkezdődött a helyi fajták mentése. Ennek a munkának a keretében a környéken már hét éve kerül oktatásra a metszés, az idén pedig megkezdődött az oltás tudományának, gyakorlatának az átadása is. A 6-7 alkalomra tervezett sorozat harmadik állomásaként került megrendezésre március 22-én a hosszúmezői bemutató.
