Amint, azt az előző beszámolómban már jeleztem, a Magyar Kultúra Napja-hoz kapcsolódó események, a 2025-ös Kölcsey-díjak átadójával még ezen a héten is tartottak Aradon. ( https://www.petofiprogram.hu/galeria/kepek/magyar-kultura-napja-0 ) A Kölcsey Egyesület igen nagy múlttal rendelkező, Aradon 1881-ben alapított, hivatalosan 1882. január 22-én alakult közművelődési egyesület, ami 1888-ban külön bizottságot alakított az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ereklyéinek összegyűjtésére.
Megbízásából készült el és jelent meg Arad város és vármegye monográfiája. Kezdeményezésére épült fel 1913-ban a Kultúrpalota, ahol közgyűlésének 1903. évi határozatával a Arad városának adományozott 45 000 kötetes könyvtára és összes gyűjteménye, így az aradi vértanúk emlékanyaga is elhelyezést nyert. Kiadták az aradi vértanúk albumát (1890-1902), obeliszkkel jelölték meg a kivégzések helyét.
Az első világháború előtt a Kölcsey Egyesület iskolákat segélyezett, tanulókat is jutalmazott, rendszeresen jelentetett meg évkönyveket és a Mikszáth-alapból aradi írók műveit jutalmazta. 1919-ben indult és két évfolyamot ért meg az egyesület Szezon című irodalmi lapja.
A két világháború között rendezett előadás sorozatokon, felolvasó délutánokon és előadóesteken a helyi és erdélyi irodalom jelesei léptek fel. Megemlékeztek az egyetemes és a magyar irodalom kiváló alkotóinak évfordulóiról, a helyi irodalom támogatására pályázatokat írtak ki, és 1921-től közös tárlatokon rendszeresen bemutatták az aradi képzőművészek munkáit.
A Kölcsey Egyesület az anyák számára orvosi, az ifjúságnak Életiskola c. alatt tájékoztató tanfolyamokat nyitott és az általa elindított fecskés könyvek kiadásával hozzájárult a magyar műveltség fenntartásához az Antonescu-rendszer éveiben (1943-44). 1948-ban az egyesületet feloszlatták, betiltották.
Az 1989-es fordulat után az újjáalakult egyesület megrendezte az 1990. március 15-i ünnepségeket, nyelviskolákat nyitott, ifjúsági és kamaraszínházat szervezett, újraindította a Havi Szemle c. kulturális folyóiratot, mely 1991-től a Jelen c. napilap mellékleteként jelenik meg.
A Kölcsey Egyesület 2004 óta oklevéllel és emlékéremmel ismeri el azoknak a személyeknek vagy intézményeknek a tevékenységét, akik/amelyek munkásságukkal sokat tettek az aradi magyarság megmaradásáért, szellemi értékeinek megőrzéséért, a közösség gyarapodásáért.
A Kölcsey-díjakat a Magyar Kultúra Napján szokták átadni, és mindig az előző évre szólnak. Erre a programra az idén január 26-án, hétfőn 18 órától került sor az aradi Bábszínházban az RMDSZ megyei szervezetével és az Aradi Kamaraszínházzal együttműködve.
Ez alkalommal Szélesné Herman Ágnes Magyarország kolozsvári Főkonzulátusának konzulja, Faragó Péter, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, Románia Kormánya - Kormányfőtitkárság - kormányfőtitkár-helyettese és Berecz Gábor, a Kölcsey Egyesület elnöke köszöntötte az eseményen megjelenteket.
Az egyesület vezetőségének korábban nyilvánosságra hozott döntése értelmében az idei egyik díjazott Harsányi Attila, Jászai Mari-díjas színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, az aradi magyar színjátszás meghatározó alakja, aki tizennyolc éve stabil pillére a helyi magyar színházi életnek, és aki korábbi alakításaiért számos hazai és nemzetközi elismerésben részesült már - tudhattuk meg Fekete Réka, az Aradi Kamaraszínház művészeti és produkciós titkárnak laudációjából.
Ezen az estén a másik díjazott Kurunczi Ferenc, Arad épített örökségének fotókrónikása volt, aki évtizedek óta dokumentálja a város magyar kulturális világát, kiállításait, épített örökségét. Munkája nélkülözhetetlen a helyi identitás megőrzésében. Munkásságának bemutatására, méltatására Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke vállalkozott.
A díjátadó után a közönség a békéscsabai Jókai Színház Idegenek és ismerősök című produkcióját láthatta. (Zalán Tibor darabját Herczeg T. Tamás rendezte, az előadás zenéjét Varga Bálint szerezte; szereplők: Czitor Attila, Gerner Csaba, Kövesdi Kornélia.) Az esemény a nemzeti Himnuszunk közös eléneklésével zárult.
