Vásár

Hetek óta készülnek. Nem tudtam. Nem mondták, miért csinálják. Örömmel mutogatták. Mindig valami újat. Fiúsat: robotosat, lányosat: virágosat. Az elsősök 3D-s tollal meg vasalós (vasalóval egybeolvasztós) gyönggyel babráltak. (Jót tesz a finom-motorikájuknak.)

A többiek… a másodikosok, harmadikosok és negyedikesek... agyagedényt, gipszvirágot, festményt, bőrpénztárcát, ékszert (fülbevalót, karkötőt), asztaldíszeket, levendulapárnácskákat, mi egyebet… készítettek.

Akik arra jártak, gyermekportékákat áruló gyermekkofáktól vásárolhattak. Áron… a gesztusai, mozdultai… Vérében… Profi. A hölgyek… mint az amerikai filmekben a kekszárus kiscserkészek… Limonádét, 1 lejért, csokis-golyós szívószálat és háromszög tejet: 3 lejért... Töltötték, csapolták, adták, vették…

Josef hóna alatt akkora plüss… (kutya vagy medve), mint egy állat… (De Constanz sem panaszkodhat. Övé is jó nagy.)

Térülnek, fordulnak, vásárolnak… Magyarok, románok, kisgyerekek, nagy gyerekek, szülők, tanárok… Vendégek… Laci bácsi (jött interjút csinálni).

Fogy az áru… Gyűlik a pénz… Lesz miből? Legyen miből tábort szervezni!