Jelenlegi hely

Avar kori emlékek Pozsony környékén

/ Bedi Katalin /
bedi.katalin képe
A nyár híre volt, hogy avar kori temetőre bukkantak a Pozsonypüspöki mellett épülő D4-es autópálya területén. A régészeti lelet egyedülálló, a 8. századi Avar Kaganátus időszakára tehető. Az öt hónapig tartó ásatás nyomán 460 sírt tártak fel. Az ásatás eredményeiből most a püspöki CIIC központban látható egy információs tárlat.
az ásatás helyszíne50 cm-rel a föld alattlovas sírokat is találtakNagy Károly érme

Az építkezéseket megelőző kötelező régészeti feltárás megkezdésével, kb. 50 cm mélységben találtak rá a leletekre már az első szondázások alkalmával. Ehhez hasonlóan gazdag avar kori emléket utoljára 1927 és 1933 között tártak fel Dévényújfalun, ahol mintegy 800 sírt találtak. A püspöki avar kori temetőben kb. 2 méter mély és 3x3 méteres sírok rengeteg információt fedtek fel a korról. Többek között azt, hogy mivel fegyvereket nem találtak, nem harcosok lehettek, hanem feltehetően megtelepedett életmódot folytattak, állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkoztak. Kb. 2000 tárgyat, cserepeket, üveggyöngyöket, bronz ékszereket és díszeket emeltek ki a sírgödrökből. A leletekből kiderül, hogy a férfiakat mitikus állatok motívumaival díszített bronz övcsatokkal, a nőket gyönyörű ékszerekkel temették el. Kis edényeket is találtak a sírokban, ami azt bizonyítja, hogy készültek a halál utáni életre. A sírok között sok lovas sírt is találtak, melyből magas társadalmi rangra lehet következtetni. A temető egyharmadát gyereksírok alkotják, találtak anyát gyermekével, és férfit és nőt együtt takaró sírokat is. A férfi fejét rendszerint északnyugat irányba, a nőt fordítva tájolták. A tárgyi anyagban gazdag feltárás azt mutatja, hogy jómódúak temetkezési helyét fedte fel az ásatás. S olyan érdekességeket is találtak, mint egy, az életében valószínűleg sánta ember lábcsontját a túlvilágra egészségesnek tűnően polcolták fel. A továbbiakban elvégezhető stronciumos vizsgálat kimutathatja, milyen élelmiszert fogyasztottak, utaztak-e Európában, a DNS vizsgálatokkal pedig a rokoni kapcsolatok is kimutathatóak lesznek. A feltárás legértékesebb darabja azonban Nagy Károly frank király idejéből származó érme, mely 771-793-ból származik, s melynek kidolgozottsága figyelemre méltó. Ebből az érméből eddig csak 14-et tartottak számon, a Pozsonypüspökinél megtalált a 15., az egyetlen olyan, amelyet ásatáson találtak. Az érme azért is különös, mert az avarok nem használtak pénzt, ezen az érmén pedig egy fúrt lyuk van, hogy – feltehetően - ékszerként viselhessék. Valószínűleg egy avar férfi ajándékként adhatta feleségének. Mindez azt igazolja, hogy Nagy Károly elindította volna avarok elleni hadjáratát. A feltárt sírok azért is érdekesek, mert összefüggésbe hozható a mezőváros Pozsonypüspöki történetét megíró történész Püspöki Nagy Péter feltételezésével, miszerint Püspöki neve még az avar kaganátus idejében keletkezett, ekkor lehetett püspöki székhely.

A régészeti feltárást bemutató kiállítást Csanaky Eleonóra rendezte. A fotók itt készültek.