Jelenlegi hely

A Bornemisza Péter Társaság novemberi rendezvényén a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszéke került a figyelem középpontjába

/ Varga Gabriella /
varga.gabriella képe
A XVI. századi hitújító reformátorról, evangélikus lelkész és szuperintendensről, a század legkiemelkedőbb magyar prózaírójáról, Balassi Bálint nevelőjéről, Bornemisza Péterről elnevezett bécsi székhelyű Társaságot 1960 tavaszán indította útjára az a felismerés, hogy tevékenységével Ausztria fővárosában egyaránt szolgálhatja az egyetemes magyar kultúra értékeinek európai terjesztését és a Közép-Európában szerteszórt magyar irodalom műhelyeinek egymásra találását. A Társaság novemberi rendezvényének vendége – november 8-án – Prof. dr. Seidler Andrea, a Bécsi Finnugor Tanszék magyar irodalomtudomány professzora volt, aki az 1974-ben alapított, napjainkban több mint kétszáz hallgatót felkészítő, Ausztriában a maga nemében egyedülálló Finnugor Tanszéket mutatta be a nagyszámú hallgatóságnak.
A közönség egy része a bécsi Bornemisza Péter Társaság novemberi rendezvényén A jelenlévőket dr. Bartók Miklós elnök köszöntötteProf. dr. Seidler Andrea, a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékének magyar irodalomtudomány-professzora Bécsi Posta: a Bornemisza Péter Társaság havonta megjelenő kulturális  értesítője

A jelenlévőket ezúttal is dr. Bartók Miklós, a Bornemisza Péter Társaság elnöke köszöntötte. Az est vendégéről, Prof. dr. Seidler Andreáról, a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékének magyar irodalomtudomány-professzoráról elmondta: Sopronban született és – miután a családja 1956-ban áttelepedett Ausztriába – Burgenlandban nőtt fel, a középiskolát is ott végezte. A Bécsi Egyetemen, valamint az ELTE-n német, angol és magyar szakon szerzett diplomát. Doktori disszertációjának témája a Pester Lloyd kultúrpolitikája 1900 körül, a habilitációja a XVIII. századi magyarországi német nyelvű sajtóról szól. 1989 óta tanít a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékén, ezt kezdetben óraadóként, majd adjunktusként tette, 2003 óta pedig a tanszék professzora. Kutatási területe a XVIII. századi közép-európai irodalom és művelődés, a modern média története. Jelenleg Lukács György levelezésének feldolgozásával foglalkozik. 2002 óta a Bécsi Magyar Iskola vezetője.

Mondandóját Seidler Andrea professzor asszony a köszönet szavaival kezdte. Kifejezte: nagyon örül annak, hogy beszélhet itt a Finnugor Tanszékről, manapság ugyanis, amikor többnyire mindenki az interneten tájékozódik az egyetemekről, egyetemi szakokról és képzésekről, a felsőoktatási intézmények oktatóinak-tanárainak meglehetősen ritkán adatik olyan fórum, ahol élőszóban, személyesen tájékoztathatják az érdeklődőket az egyetem kínálta lehetőségekről, s ahol szűkebb körben a tematika megbeszélésére is nyílik alkalom.

A találkozó résztvevői hallhatták, hogy a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszéke – korábban Intézete – 1974 óta létezik, 2005 óta az akkor megalakult Európai és Összehasonlító Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének (EVSL) részlege. Az EVSL összefogja a magyar, finn, finnugor, skandináv és holland nyelvek és kultúrák oktatását és kutatását. A tanszéket huszonöt éven keresztül Rédei Károly, a finnugor nyelvészet professzora vezette, nyugdíjazása óta Johanna Laakso professzor asszony áll az intézmény élen.

Az osztrák, illetve Európa más országaiból érkező hallgatók kizárólag Bécsben vehetik fel a finnugor, a hungarológia és a fennisztika szakot. A tanszéken a Bolognai-rendszernek megfelelően az oktatás háromlépcsős: BA szinten (alapképzésen) fel lehet venni a hungarológiát, a fennisztikát, MA szinten (mesterképzésen) pedig a hungarológiát, illetve a finnugor nyelvészetet. Doktori disszertációt mindhárom szakterületről lehet írni. A tanszéken ezenkívül középiskolai magyar szakos tanárképzés (Lehramt Ungarisch) is folyik. Szinte az összes, Burgenlandban, Alsó-Ausztriában és Bécsben működő magyartanár a Bécsi Intézetben szerezte diplomáját; nagy részük a felsőőri kétnyelvű gimnáziumban tanít, többen Felsőpulyán. „Bennünket nem lehet megkerülni, hogyha valaki Ausztriában akar magyart tanítani egy gimnáziumban” – állapította meg Seidler Andrea.

Elmondta azt is: a bécsi tanszék munkatársai elsősorban a nagyobb finnugor nyelvek: a magyar, a finn és az észt oktatásával, továbbá ezen népek nyelvének, irodalmának és kultúrájának oktatásával és kutatásával foglalkoznak. Jelenleg négy habilitált professzor, három úgynevezett Senior Lecturer (főleg nyelvoktatók) és számos óraadó oktatja a különböző tantárgyakat. Minden évben érkezik Magyarországról vendégtanár, felváltva magyar nyelvészettel vagy magyar irodalommal foglalkozó professzor; ehhez az anyagi támogatást a tanszék részben a Balassi Intézetnek, részben a kar dékáni hivatalának köszönheti. Az addig a finn állam és a Bécsi Egyetem közös finanszírozásával létrehozott finn vendégtanári státus 2014-ben megszűnt.

A nagymértékben nyitott, a téma iránt élénken érdeklődő közönség megtudhatta azt is: a tanszék kutatási és oktatási súlypontja az utóbbi években egyre inkább áthelyeződik a kultúrtudományra. Ez egyrészt az intézet szerkezetének (mint az Összehasonlító Nyelv és Irodalomtudomány Intézet része) és történetének (mint finnugor nyelvintézet) megfelelően az irodalomtudományok kultúratudományi megközelítését jelenti, másrészt ez megfelel az irodalomtudomány utóbbi évtizedekben megfigyelhető fejlődésének is. „Különös figyelmet szentelünk a német nyelvű magyarországi írásosság, a magyar migráció irodalomtörténete és a többnyelvűség témakörének” – tájékoztatott Seidler Andrea.

Elhangzott: a tanszék kutatási tevékenységében fontos szerepet játszanak a kulturális kapcsolatok – különös tekintettel a Magyarország és Ausztria, illetve a német nyelvterület közötti kontaktusokra –, továbbá a nyelvi kapcsolatok, valamint a kisebbségi és veszélyeztetett nyelvek kutatása.

A tanszék együttműködik számos egyetemmel, köztük a finn egyetemekkel, Németországban a hamburgi és a berlini egyetemekkel, a párizsi egyetemmel, a padovai és az észtországi egyetemmel. Elsősorban az Erasmus program keretében a hallgatók is gyakran felkeresik ezeket az intézményeket; közülük sokan utaznak Magyarországra, és Bécsbe is érkeznek diákok szép számmal, főleg Magyarországról.

„Van egy nyári egyetemünk, huszonöt éve működik, az utóbbi években Szombathelyen. Ennek keretében húsz osztrák és húsz magyar hallgató talál egymásra: az osztrákok magyart tanulnak két szinten, a magyarok pedig németet. De a hangsúly nem is a kurzusokon van, hanem azon, hogy együtt vannak és a szabadidőt is együtt töltik, rengeteget beszélgetnek egymással, s ebből sokkal több ragad rájuk, mint amit a kurzuson megtanulnak” – összegezte a nyári egyetem előnyeit a professzor asszony, hozzátéve, hogy azt – miként sok más kisebb kutatást és ösztöndíjat is – az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány finanszírozza.

Seidler Andrea felhívta a figyelmet a Finnugor Tanszék gazdag könyvtárára is, amely nemcsak Ausztria egyetlen finnugor könyvtára, de felveszi a versenyt a hasonló magyar egyetemi gyűjteményekkel, és bárki számára elérhető.

Az Ausztriában, s főleg Bécsben élő magyarok anyanyelvismeretével összefüggésben a professzor asszony szóba hozta azt is, hogy a Bécsi Magyar Iskolában igyekeznek a magyarul tanulni vágyó gyermekeket összefogni, tudatosítva bennük, illetve szüleikben, hogy fontos a gyermek anyanyelvi írás-olvasását magasabb szinten megtanítani.

Az est végén dr. Bartók Miklós, a Bornemisza Péter Társaság elnöke bemutatta a bécsi magyar evangélikus gyülekezet új lelkészét, Juhász Rékát, továbbá meghívta a jelenlévőket a legközelebbi rendezvényre, amelyet december 6-án Advent a könyvtárban címmel tartanak majd. Erről természetesen a Bécsi Posta, a Bornemisza Péter Társaság papír alapon, havonta megjelenő nyolcoldalas kulturális értesítőjének esedékes lapszáma is tájékoztatni fog.