Jelenlegi hely

Brünni Babylon

/ Nagy Ildikó /
nagy.ildiko képe
Brünnről a magyar olvasóknak talán Spilberk vára, annak is a börtön része jut elsőként eszébe, ahol a magyar jakobinusok tizenöt tagú csoportja, élükön Kazinczy Ferenc íróval raboskodott. Azóta már sok víz lefolyt a Dunán illetve a Svitaván, és Brünnben is sok minden változott, így az ott élő nemzetiségek egymáshoz való viszonya is.
A Csalogányok a CSMMSZ brünni elnökével és az ösztöndíjassalA Debreceni Kodály KórusÜnnepi felvonulásA fűszerfelismerési verseny

Ezt bizonyítja az immár tizedik alkalommal megrendezett Babylonfest is, a morva fővárosban és annak környékén élő kisebbségek fesztiválja.

Az egyhetes esemény résztvevőit nemcsak a környező népek (lengyelek, magyarok, németek, szlovákok, romák, ruszinok, ukránok), hanem a különböző okokból ide került nemzetek is (bolgárok, oroszok, vietnamiak) alkotják. A színvonalas rendezvény elsődleges célja az, hogy megismerjék egymás kultúráját, gazdagítsák és kiegészítsék egymást, rámutassanak arra, hogy együtt, közös erővel és akarattal, egymás elfogadásával sok mindenre képesek. 

A kultúra mint olyan, nagyon gazdag fogalom, magába foglalja a nyelvet, népi kultúrát, irodalmat, zenét, képzőművészetet és természetesen a gasztronómiát is. Mindebből bőven adott ízelítőt a CSMMSZ Brünni Alapszervezete: a programsorozat első napjaiban magyar népmeséket olvastak föl cseh fordításban gyerekeknek, pénteken ők vezették a komolyzenei estet, ahol a magyar zongoristát, Vojtek Jánost, a lengyel és olasz operaénekeseket valamint az orosz harmónikást a világhírű Debreceni Kodály Kórus követte. A koncerten olyan művek hangzottak el, mint az Óda a muzsikához, Norvég leányok, Este, Miserere stb. A hangverseny végeztével, a fogadáson pedig egy spontán énekkel, a Fölszállott a pávával köszöntötték az idegenvezetőjüket, aki sok helyi legendával ismertette meg a kórust. A szombati nap volt talán a legmozgalmasabb: a reggel futsall-bajnoksággal kezdődött, ahol a magyar fiúk becsületesen küzdöttek, és éppen lemaradtak a dobogóról. A délután a folklórról és a gasztronómiáról szólt. A város központjában a fesztivál résztvevői népviseletbe öltözve, zászlójukat lengetve vonultak föl, hívogatták a szemerkélő esőben sétálókat a színpadhoz. A szomorkás idő sem jelentett akadályt az Ostravai Csalogányoknak – az első fellépőknek – abban, hogy vidáman énekeljenek, és népdalainkat megismertessék a közönséggel. A színpad körül minden nép ízelítőt adott a konyhájából. Bizonyára nem meglepő, hogy a magyar stand előtt végig tömeg állt, hiszen a brünni magyarok tengersok finomsággal készültek. Az estéhez közeledvén a Katakomba galériában folytatódott a rendezvénysorozat, ahol a csehországi magyar képzőművészek közös kiállítását nyitották meg. A Concordia csoportosulás műveinek különleges hangulatot adott pincehelyiség, ahol hosszasan lehetett volna még diskurálni a látottakról, ha nem közeledett volna a záróesemény, a gálaest. A remek hangulatú est nem maradhatott magyar program nélkül: a magyar fűszerek ismertek Morvaországban is, ezért próbára lettek téve a díszvacsora vendégei – ki ismer föl többet belőlük? A győztes nevét sajnos nem árulhatom el.

Annyit viszont igen, hogy reménység szerint ez a nagyszerű rendezvény, a közös munka továbbra is folytatódik, és jövőre is jelen lesznek a magyarok a Babylonfesten.