Jelenlegi hely

"Ég szülte Földet"

A szegedi Csergő Bandáról, és erdélyi látogatásukról

/ Fábián Mónika /
fabian.monika képe
December 9-én Déván, 10-én Abrudbányán vendégszerepelt a szegedi Csergő Banda. Ennek apropóján kérdeztem Barta Csillát, a zenekar vezetőjét a zenekarról, előadásukról, az itt töltött hétvégéről, élményeikről.
"Ég szülte Földet" - jelenet, DévaTáncházas pillanat - DévaAz abrudbányai tiszteletes köszönti a zenekart és a résztvevőketAz abrudbányai közösség és a Csergő Banda tagjai

– Mit kell tudni a Csergő Bandáról? Mutasd be kérlek magatokat!

A zenekar tagjai szívből kötődnek a magyar néphagyományhoz, ezen belül főleg a népzenéhez és néptánchoz, legtöbben közülük mindkettőt művelik. Elsősorban muzsikálni gyűlünk össze, népzenei koncertet vállalunk, de tánccal egybekötött előadásokat is alkotunk, táncházban tanítást is vállalunk. Képzettségünk és életkorunk a csoporton belül igen eltérő: vannak köztünk, kik művészeti iskolában, s vannak kik autodidakta módon, esetenként veleszületett (adatközlő) mestertől is tanultak. Az egyéni tanulásról és felkészülésről mindenki maga gondoskodik, ezekből állítjuk össze mindazt, amit együtt eltudunk játszani. Ha tehetjük, közösen is képezzük magunkat, ilyenkor egy-egy alkalomra felkérünk oktatókat (prímások, énekesek, kíséret számára), akitől ugyanazon tájegység népzenéjét tanuljuk, vagy zenei összeállításban kérünk szakmai segítséget tőlük.

A Csergő Banda tagjai: Kiss Hanna Júlia – ének; Gera Márta – ének; Balázs Edina – hegedű, ének; Barta Gergely – hegedű, ének; Bauer Iván – furulya, kaval; Barta Márton – furulya, kaval, ének; Tormási László – brácsa; Radvánszky István – Gitár; Haskó János: koboz, furulya, ének; Barta Csilla: gardony

– "Ég szülte Földet" címmel tartottatok Adventi előadást Déván, koncertet Abrudbányán. Mesélnél ennek a mondanivalójáról?

Az „Ég szülte Földet” adventi táncjelenet egy népi imádságból kapta a címét, s maga az imádság is elhangzik a darabban. Egyfelől ez az imádság adja a mondanivaló egy részét: a világ teremtése s folytonos változása és a generációk közötti hagyomány átadása, s annak formálódása hasonlóan megy végbe. Másik jelentése a készülődés, az ünnepvárás, s közben az emberi tévutak felvillantása: de bármilyen téves is az az út, az ünnep szent pillanatában megérezzük,  honnan jöttünk: ég szülte földet, s pontosan ez az ünnep értelme.

            Ég szülte Földet

            föld szülte fát

            fa szülte ágát

            ága szülte bimbaját

            bimbó szülte virágát

            virág szülte Szent Annát

            Szent Anna szülte Szűz Máriát

            Szűz Mária szülte Jézus Krisztust, a világ megváltóját.

– Hogyan éreztétek magatokat Déván és Abrudbányán?

Mindkét helyen nagyon kedves fogadtatásban volt részünk, a vendéglátás szeretetteljes volt és természetes. Déván az előadást követő táncházban kicsik és nagyok egyforma lelkesedéssel vettek részt, remek hangulat kerekedett. Abrudbányán egy igen kis létszámú magyar közösség él, így ott a koncert helyszínéül a református templomot választottuk: tél van, ugyanazt a hideg levegőt szívtuk be zenélők és hallgatók, ez csodálatos módon melengetett. Koncert után mindannyian a Református parókiára mentünk, ahol illatos teával és pálinkával kínáltak, így visszaindulás előtt beszélgettünk kicsit, nagyon jó hangulatban.

– Jártatok e már a vidéken, a szórványban szerepelni, koncertezni, kirándulni akár?

Vannak közülünk, akik még nem jártak erre. Vannak, akik már kirándultunk a közeli hegyekben (Torockó környéke, Aranyos mente, Vulkán hegy, és Bihar minden szeglete), s vannak akik a szegedi Piarista Gimnázium Mestertanoda Kamara Műhelyével rendszeresen járnak Dévára koncertet, táncházat tartani. Most gyönyörű látványban volt részünk: épp akkor havazott, épp csak annyit, hogy a táj fehér lett, nem győztük csodálni hazafelé az úton…amíg be nem sötétedett.

– Mit üzentek az itt élő magyaroknak?

Mit üzenhetnénk nekik? Inkább találkoznánk még velük! Ha tehetjük, szívesen vállalunk hasonló feladatot a jövőben.

Reméljük így lesz és hamarosan találkozunk!