Jelenlegi hely

Farsangi hagyományápoló programok Szlavónia határán

/ Bódi Viktória /
bodi.viktoria2022 képe
A drávaszögi falvakban a szőlősgazdák régi időktől fogva szokás szerint január 22-én, Vince napján úgynevezett vincevesszőt metszettek, amit a meleg szobában vízbe állítottak, és abból, hogy mennyire hajtott ki, az azévi termésre jósoltak. A dél-baranyai, kopácsi és szerémségi, szlavóniai gazdák szerint sok bort kell inni ezen a napon, és mulatsággal megünnepelni, hogy bő legyen a termés.
Vincevessző metszése a vukovári magyaroknál Vincevessző metszése a vukovári magyaroknál Vincevessző metszése a vukovári magyaroknál Vincevessző metszése a vukovári magyaroknál

Az ezt megelőző, január 21-i Ágnes napjához időjárási regula is fűződik: „Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince”, vagyis, az Ágnes és a Vince napi időjárás mindig ellentétes egymással. Ha Ágnes napja felhős, borús volt, akkor Vince napon napos idő várható, amiből a szőlőtermésre és jó minőségű borra lehet következtetni, azonban az idén hozzánk Ágnes száraz, kellemes időt hozott, Vince viszont hideg havazást, igazi telet. 

Ezen a napon a Vukovári Magyarok Egyesületének tagjai, mint minden évben, most is megmetszették a székház udvarában művelt szőlőt, és felelevenítették a termésjóslás hagyományait is. Vincevesszőt metszettünk, amit vízzel teli üvegbe tettünk, várva, hogy szépen kihajtson és bőséges termés legyen. Borral is meglocsoltuk a tőkéket, és kolbászt aggattunk a szőlőlugasra, ami ugyancsak egy bőségvarázsló szokás része.

„A farsang minden keresztyén országban házasulásokra, menyegzőkre és tánczvigalmakra szokott fordíttatni, nemcsak falusi köznépnél, mellyre nézve illyenkor van szünidő minden mezei munkától; hanem a városiaknál, sőt az úri rendnél is.” – írta Edvi Illés Pál evangélikus lelkész 1857-ben. A lakodalmak jó ismerkedési alkalmak voltak a fiatalok számára falun és városon egyaránt. Akik viszont nem házasodtak meg, amikor eljött az ideje, a farsang végén, húshagyókor, különféle tréfákra, csúfolókra számíthattak. 

Idén rövid a farsangi időszak, hiszen Vízkereszttől a nagyböjt kezdetéig, hamvazószerdáig tart, vagyis február 21-én hagyomány szerint véget kellene érniük a hangos, zajos, vidám karneváli programoknak. A horvát nemzetiségű, sokac hagyományőrzők rendszerint farsangi lovas, zenés felvonulással próbálják elűzni a telet, ahogy ők nevezik a poklade, pokladne jahanje szokásának őrzésével. 

A Vukovári Magyar Házhoz is ellátogattak a télűző lovas hagyományőrzők, hogy a havas idő ellenére közösen hangzavarral, énekkel, tánccal űzzük el a telet. A felvonulók Szerémség és Szlavónia falvaiból érkeztek, mintegy ötven lovas és tambura zenekar, egy fogat és egy hintó érkezett a magyar ház udvarára. A felvonuló lovas sokacok a látványos sokac viseletbe öltöztek, fácántollas kalapot viseltek, és régi lószerszámokat is bemutattak.