Jelenlegi hely

Húsvéti tojásfestő délután

/ Gál Veronika /
gal.veronika képe
A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe, amelyhez számos néphagyomány kötődik. A világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. Megünnepelik a tavaszt, a természet megújulását. A legelterjedtebb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. A világ minden részén ismert a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás, amelyeket már az ősi Babilonban is készítették. Később az egyiptomi templomokat is kidíszítették velük tavasszal. Magyar nyelvterületen háromféle tojásdíszítés ismert: a méhviasszal írott, a levélrátéttel és a karcolással díszített.

A bukovinai Andrásfalváról a mai Al-dunai Hertelendyfalvára települt székely magyarok hagyományai között élő szokásként van jelen a húsvétvasárnapi ,,verselés,,. A gyerekek verssel köszöntik a családokat, cserébe hímes tojást kapnak. A Kárpát-medence ezen részén egyszerű eljárással egyszínűre vagy levél-, virágrátéttel pirosra festik a tojásokat és fennmaradt a tojásírás, amelyet nemzedékről nemzedékre átadnak és napjainkig őriznek.

A díszítő motívumok  nagy része azonos a székelyföldi  tojások motívumaival, egyes ősi motívumok már  eredeti helyükön sem léteznek. A díszítésre az egyszerűség és változatosság jellemző, leggyakrabban  a mindennapi életben használt tárgyakat, munkaeszközöket  vagy a természetből vett növényeket ábrázoló motívumokat használják.  Díszítő elemként jelennek meg az egyenes, hullámos vagy cikk-cakkos vonalak, továbbá a pontok. A minták felrajzolása előtt a tojás felületét a csúcsokon áthaladó felezővonalak, illetve az ezekre húzott merőleges vonal egyenlő mezőkre osztja. Vannak olyan virágot ábrázoló motívumok, ahol a vonalas felosztás elmarad.

Az írott tojás készítéséhez szükséges egy speciális eszköz az ,,íróka,, amelynek segítségével a forró méhviasszal "írni", rajzolni lehet a tojásra. A minta felrajzolása után következik a festés, szárítás.  Festéskor a tojásokat a viasszal borított rész kivételével mindenhol szép egyszínűre fogja be a festék. A tojásokról a viaszt a gyertya lángjánál olvasztják le és száraz, puha ruhával letörlik, szalonnabőrkével is átkenik a tojásokat, amely fényt ad nekik.

Az ünnepi készülődés és a tojásírás technikájának, valamint a bukovinai motívumok megismertetésének céljából szerveztünk a gyerekeknek a Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület termében húsvéti tojásfestő délutánt. A tojásfestés a hagyományos módszer, a írott tojás készítésének elméleti, valamint az eredeti minták bemutatásával kezdődött. A szép számmal érkezett kisebb-nagyobb gyerekek kíváncsian hallgatták és figyelték az előadást, hogy miként készítették a bukovinai székelyek az írott tojásokat. Majd az utasításaimat követve és az eljárás lépéseinek betartásával izgatottan elkezdték felrajzolni a rendelkezésünkre álló régi tojásokról és rajzokról a mintákat. A kisebbek az előzetesen kifújt vagy főtt tojásokra zsírkrétával, a nagyobbak viasszal rajzolták a mintákat. A gondosan megrajzolt tojásokat mindenki egyedül festette meg az előre elkészített piros vagy zöld színű festőlében.

Rendkívüli örömmel, élvezettel készítette  minden gyerek a húsvéti ajándéknak szánt, eredeti bukovinai mintákkal készült tojásokat.  A jó hangulatú, a szépérzéket, kreativitást  fejlesztő délután lehetőséget adott a gyerekeknek, hogy megismerjék, ápolják és továbbadják azt a népszokást, amelyet a közösség a Bukovinából való kitelepedésük óta az idegen elemek hatásának ellenére és az új, modern tojásfestési és díszítési lehetőségek mellett változatlanul őriz.

Áldott húsvéti ünnepet kívánunk!

További képek a galériában láthatók!