Időszerűbb témát aligha találhatott volna Wurst Erzsébet, a Kaláka-Club elnöke, amikor közös gondolkodásra invitálta a közélet kérdéseire nyitott honfitársait, napjainkban ugyanis – s ennek számos jele van a nyilvánosságban is – egyre az foglalkoztatja kontinensünk őslakóinak jelentős részét, hogy vajon milyen mértékben írja majd felül Európa keresztény etikából eredeztetett értékrendjét az iszlamizálódás kilátása. Ezt az alapvető dilemmát vizsgálat alá vont esten – amelyet Perényi János bécsi magyar nagykövet is megtisztelt jelenlétével – Kalmár Ferenc mindenekelőtt leszögezte: a kereszténydemokrácia konzervatív politikai irányzatot jelent, a konzervativizmus azonban nem egyenlő a maradisággal. A konzervatív szemléletű egyén és párt is akarja a fejlődést, de megalapozott fejlődést akar, vagyis olyant, amelyik az eddig elért eredményekre alapozza a jövőt. „Azért vagyunk kereszténydemokraták, mert elfogadjuk a keresztény erkölcsi rendet, és azért vagyunk vallásosak, mert az isteni értékrendet abszolútnak tekintjük, hiszen az a Teremtőtől származik” – vázolta fel a kereszténydemokrácia és a keresztény hit alapvetéseit az előadó. Rámutatott arra is, hogy a második világháború után az Európai Unió alapjait három nagy kereszténydemokrata politikus tette le: Robert Schuman francia külügyminiszter, Konrad Adenauer német kancellár és Alcide De Gasperi olasz miniszterelnök. Robert Schumannak azt a nagyon elgondolkodtató megállapítását is idézte, miszerint „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz”.
Kalmár Ferenc kitért arra is, hogy Magyarországon 2010-ben kereszténydemokrata kormányzás jött létre, mégpedig nagyon nagy többséggel, és ez a többség végre megtehette, hogy kidolgozza hazánk új alkotmányát, amely Istennel kezdődik, himnuszunk első sorával: „Isten, áldd meg a magyart.” Ezért – s amiatt is, hogy az Alaptörvényben rögzítette: házasság csak egy férfi és egy nő között jöhet létre – a polgári kormánynak rengeteg támadást kellett elszenvednie, mint ahogy általában is sok pofon éri az utóbbi időben a kereszténységet.
Az elhangzott előadás egyik fontos hangsúlya volt a demográfiai probléma, amellyel ugyancsak szembe kell néznünk. Mint mondta, immár kimutatott tény, hogy egyetlenegy európai társadalom sem képes megújítani önmagát. Egy jelentés szerint 2050-ig Európában 40 millió ember fog úgy nyugállományba vonulni úgy, hogy nem lesz utánpótlása, ez pedig veszélybe sodorja az európai intézményrendszer és gazdaság napjainknak megfelelő szintű fenntartását, működtetését.
Kalmár Ferenc a megoldáskeresés három lehetséges irányára hívta fel a figyelmet. Szerinte a 12 milliónyira becsült európai roma közösség megfelelő oktatással számottevő tartalékot jelenthetne, miként a munkanélküli fiatalok hatalmas számának az ipar igényeihez igazított átképzése is. „Van egy másik tartalék is: térjünk vissza a keresztény gyökerekhez, becsüljük meg a családot, az anyaságot. Miért ne lehetne a gyermekét nevelő nő fizetett anya?” – ismertette álláspontját az előadó.
A migrációkérdéssel összefüggésben kifejtette: Európában nincs elképzelés arról, hogy ezt miként kellene kezelni, erről nincs közös álláspont. „Az ember felteszi a kérdést, hogy Európában ma milyen politikusok vannak? Vannak-e egyáltalán vezető egyéniségek, karizmatikus politikusok?” – tette fel a költői kérdést a miniszteri biztos, s feleletet is adott rá: „Ha van is, nagyon kevés van.”
Meglátása szerint Európának sürgősen közös nevezőre kellene jutnia a tekintetben, hogy a migráció jelenlegi jelenségével kapcsolatban milyen politikát kövessen. „Én a jövőt csak európai összefogásban látom, de nem politikai törpék, hanem valódi karizmatikus egyének által vezetett Európában, hiszen olyan kihívások állnak kontinensünk előtt – s nemcsak migráció, de gazdasági szempontból is –, amelyekre Európa csak együtt tud megfelelő válaszokat adni” – zárta szavait Kalmár Ferenc, aki előadását követően a közönség élénk érdeklődéséből fakadó kérdések sokaságát is megválaszolta.
A hallottak összességében nem derítették jókedvre a jelenlévőket. Úgy találták, Robert Schuman aggodalmas figyelmeztetését – „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz” – még az eddigiekhez képest is kevesebben, egyre kevesebben hallják meg…
Az előadót Varga Gabriella, a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasa mutatta be a jelenlévőknek.
-------------------------------------
Kalmár Ferenc András
1955-ben született Brassóban. A Bukaresti Tudományegyetemen fizikusként végzett, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnökként diplomázott, később pedig a Budapesti Pénzügyi és Számviteli Főiskolán mérnök-közgazdász oklevelet szerzett. Korábbi munkahelyein fizikusként dolgozott, környezetvédelmi felügyelői, villamosmérnöki, hardver fejlesztőmérnöki, műszaki szakértői, marketingvezetői, vezérigazgatói tanácsadói és más vezetői munkaköröket töltött be. Húsz éven keresztül, 1994-től 2014-ig Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének tagja volt. A Kereszténydemokrata Néppártba 1991-ben lépett be. 1995 óta a KDNP Szegedi szervezetének, 1997-től az MKDSZ Szegedi szervezetének elnöke, 2003 decemberétől pedig a KDNP Csongrád megyei elnöke. Szintén 2003 decemberétől a KDNP országos alelnöke. 2004. decembertől Csongrád megye 3. számú választókerületének elnöke. 2006-ban országgyűlési képviselőjelölt. 2008-tól a Fidesz szegedi szervezetének is tagja. 2010 és 2014 között országgyűlési képviselő volt. 2010-től tagja az Európa Tanács magyar delegációjának. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2014. április 9-én strasbourgi ülésén elfogadta Kalmár Ferenc András jelentését a nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az Európa Tanács azon tagállamainak, amelyek ezt még nem tették meg, alá kell írniuk és ratifikálniuk kell a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, valamint a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, de utal a kollektív kisebbségi jogok jelentőségére, és elvárásokat fogalmaz meg a speciális oktatási intézményrendszer létrehozása, illetve a szabad kisebbségi média biztosítása kapcsán. Az Európa Tanács felszólítja az összes tagállamát: ültessék gyakorlatba a létező területiautonómia-megoldásokat, követendő példaként Dél-Tirolt jelölve meg. A jelentés elfogadása különösen fontos annak tükrében is, hogy ezt megelőzően legutóbb 2003-ban az Andreas Gross svájci képviselő által megfogalmazott és a közgyűlés által megszavazott ajánlás foglalkozott az európai kisebbségek helyzetének rendezésével, azóta egészen mostanig nem került ilyen súllyal napirendre a kérdés. Kalmár Ferenc 2014-től a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) elnöki főtanácsadója. A külgazdasági és külügyminiszter 2015. április 1. napjától Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztossá nevezte ki. Nős, felesége orvos. Két gyermek édesapja.
