A kiállítási anyagok mellett más vizuális élményt is biztosíthattunk a megjelenteknek a vukovári könyvtár előadótermében. Az érdeklődők a program előtt, és után is megfoghatták, megtapinthatták az előnyomott, avagy drukkolt kelméket, valamint a félig, és teljesen különböző technikákkal kihímzett holmikat, az egyedi népviseleteket. Továbbá az előadás közben az aktuális téma kapcsán vetített képeken követhették nyomon a mondottakat. Így megismerkedhettek az egyesület otthonával, annak fejlődésével, majd a kórus kialakulásáról, a kézimunka körünkről, és a híres vukovári bálról hallhattak történeteket.
Az esemény elején az Őszirózsa Asszonykórus csárdásnótái alapozták meg a hangulatot. Ezután a vendégeket Jakumetovic Rozália köszöntötte az egyesület nevében, és a közösség megalakulásáról, a vukovári magyar ház megvételéről, rendbehozataláról, és fontosságáról mesélt.
Rozália a népviseletek, és a hímzett kelmék gyűrűjében
Ugyan Nők Napját ünnepeltük március 8-án, azonban Rozália a mondandója végén a férfiaknak, a vukovári magyar asszonyok állandó támaszainak, a vukovári ház építőinek köszönte meg nélkülözhetetlen erejüket, támogatásukat, segítségüket. Tiszteletünk jeleként hangzott el ekkor Petőfi Sándor "Ha férfi vagy, légy férfi" című szerzeménye.
Az Őszirózsa Asszonykórus dalaival kezdődött a program
Kéfer Veronika, az Őszirózsa Asszonykórus vezetője, az énekkar, és csárdásnótáik eredetéről mesélt. Veronika Csákovácon nevelkedett, és édesapja családja révén végtelen tudással rendelkezik a környékre jellemző magyar zenei stílus, a sajátos dallamok, és szövegek terén. A tőle származó népdalok összegyűjtését, azok begyakorlását követően az énekkar színpadra tudott állni már az egyesület megalakulása (2008) után is. Az asszonykórus azóta Horvátország-szerte több településen is képviselte a vukováriakat.
Veronika a dalárda múltjának bemutatása után az asszonyok fellépőruháját, a népviseleteket is szemléltette.
Veronika a népviseleteket is bemutatta
Jankó Erzsébet ezt követően az egyesület hölgy tagjainak életében rendszeressé vált kézműves tevékenységekről, a kézimunka körről beszélt. Elmondta, hogy milyen anyagokkal, milyen eszközökkel foglalkozunk, és milyen technikákat használunk ezen alkalmakkor. Az előadást követően többen is jelentkeztek hímzőoktatásra.
Végül Rozália vette át ismét a szót, és a Vukovári Magyar Bálról mesélt. Megtudhatták a jelenlévők, hogy központi magyar bált a farsangi időszakban először Eszéken tartottak. Majd ennek megszűnése után, 2009-től a szervezést a Vukovári Magyarok Egyesülete vette át. Azóta az egyik legnagyobb társadalmi eseménnyé nőtte ki magát a hagyományosan februárban, böjti időszak előtt tartott bál. Most már minden alkalommal közel 300 fő vesz részt a mulatságon, a horvátországi magyarság mellett érkeznek vendégek Magyarországról, a Vajdaságból, és Ausztriából is. A bált környékbeli magyar táncokat gyakorló egyesületek előadása nyitja meg, idén Magyarországról is érkeztek hozzánk hivatásos táncosok, akik erdélyi, Kalotaszegi táncokat mutattak be.
Az ismertetést követően részleteket néztünk meg a bálról készített filmből.
Az estet a vukovári Őszirózsa Asszonykórus éneke, és egy kisebb fogadás zárta.
Az előadásunk nagy sikert aratott
