Jelenlegi hely

Március idusa Szászrégenben

/ Rád Anita /
rad.anita képe
Ha a világ bármely pontján élő magyarokat megkérdezzük, hogy melyik a legnagyobb nemzeti ünnepünk, szinte kivétel nélkül mindenki azt felelné, hogy március 15. Március tehát örök! A szórványban élő magyarság számára az 1848-as forradalom nem csupán a múltra és őseinkre való emlékezés, hanem a jelenben való boldogulás és nemzeti összetartozás ereje is egyben.
Radnótfáji ifjúsági csoport ünnepi műsoraMilleniumi emlékmű megkoszorúzásaMárcius 15-i ünnepség SzászrégenbenA nagykőrösi képviselet koszorúja

Ezen gondolat jegyében ünnepelte Szászrégen magyar lakossága is a márciusi forradalom százhatvankilencedik évfordulóját. A megemlékezések sora már március 12-én elkezdődött a Radntófáji Református Egyházközség régi templomának kertjében. Az istentiszteletet követő ünnepségen beszédet mondott Nagytiszteletű Nemes Árpád nyugdíjas lelkipásztor és Nagy Attila történelem tanár. Mindketten kihangsúlyozták, hogy őseink hazaszeretetének, bátorságának és összefogásának példájának követése révén maradhat meg az elszakadt területek magyarsága. A lelkesítő szavak mellett a gyülekezet ifjúsági csoportja is rövid verses és prózai megemlékező műsort adott elő. Az ünnepi alkalom a templom kertjében álló milleniumi emlékmű megkoszorúzásával zárult.

Szintén a Radnótfáji Református Egyházközség adott otthont a már hagyományosan megszervezett történelmi vetélkedőnek, amelyet Nagy Attila történelem tanár szervez a 48’-as forradalom emlékére. Az interaktív vetélkedőn a város magyar tagozatos, általános iskolás gyerekei vehettek részt, akik a legkülönbözőbb és legkreatívabb módokon elevenítették fel a forradalom történelmi eseményeit. A vetélkedőre március 14-én került sor, azonban a lelkes diákok már egy nappal korábban elkészítették csapataik számára a forradalmi lobogókat.

Március 15-én aztán a város magyar lakossága kitűzte a nemzetiszín kokárdát, és az iskolákban, óvodákban is megemlékezéseket szerveztek. A legnagyobb esemény, mégis a szászrégeni katolikus templom udvarán zajlott. A szép számban összegyűlt magyarságot a városi fúvós zenekar fogadta, majd Székely György református lelkipásztor nyitotta meg az ünnepséget, amelyet követően a város magyar elöljárósága, többek között Márk Endre alpolgármester és Vass Levente képviselő mondtak ünnepi beszédet. Ugyanakkor az öreg cserkészek is készültek ünnepi műsorral, valamint a város magyar iskoláinak diákjai szavaltak, és énekeltek emelve az ünnepség fényén. Végül az ünnepi alkalmat lezáró koszorúzás előtt Balla Árpád római katolikus plébános áldotta meg a jelenlévőket. A koszorúzás alatt természetesen lelkes hangon csendült fel a himnusz, valamint legvégül a székely himnusz. Az ünnepi műsort követően pedig a művelődési házban folytatódott a megemlékezés, ahol a városi és környékbeli ifjúsági- és gyermek tánccsoportjai örvendeztették meg az ünnepelni vágyó magyarságot. A délutáni ünnepi alkalmon Szászrégen testvérvárosának, Nagykőrösnek, négy tagú képviselete is részt vett, akik nem csupán jelenlétükkel, de koszorú elhelyezésével is kifejezték azt az összetartozást és testvériséget, amely az anyaországi és erdélyi magyarság között létezik.

A héten lezajló ünnepségek, megemlékezések, koszorúzások, büszke kokárdák mind-mind azt bizonyítják, hogy az elszakadt területek egyre szórványosodó magyarságának nemzeti identitást megtartó vágya nagy. A nemzeti ünnepek, az azokról való megemlékezés pedig erősítik azt az összetartozást, amely nélkül nemzeti identitásunk, hagyományaink, történelmünk és közös emlékezetünk feledésbe merülne.