Jelenlegi hely

Mátyusföld

Betekintés Jóka falu hagyományaiba

/ Krupár Luca /
krupár.luca képe
Mivel ösztöndíjas tevékenységemet Szencen töltöm, a tánc világnapja alkalmából érdemes összefoglalni, mit takar Mátyusföld, ezen belül pedig Jóka táncélete.

A falu táncainak gyűjtését és feltárását Görföl Jenő kezdeményezte az 1970-es évek második felében. Mivel a Csemadok a fogadó szervezetem, így Jenővel is jócskán sikerült megismerkednem. Tevékenységét Szabóné Szakál Mária, Szakál Julianna és Szabó Lajos támogatták. Ők kutatták fel a falu táncos szokásait és hagyományos táncait ismerőket, akik még emlékeztek a mozgásformátumra és a tánckísérő dallamokra. Kiderült, hogy az akkor már egyesített két falu, Jóka és Újhelyjóka közül az utóbbiban őrizték meg teljesebben e hagyományt, és az elnépiesedett polgári társastáncok Újhelyjóka közvetítésével jutottak el Jókára. A gyűjtés után megalakult a jókai hagyományőrző tánccsoport Szakál Mária és Szakál Julianna vezetésével. Quittner János segítségével az 1978-ban végzett további kutatás eredményeként újabb táncokat elevenítettek fel a helybeliek. Ekkor került felszínre a "Barátoké" verbunk és a csárdás.

Mátyusföld határos a Nyitra vidéki és az Ipoly vidéki palócokkal. A vidéket Csallóköztől a Kis-Duna, Rábaköztől és a Dunántúltól pedig a Duna választja el. Északon és észak-nyugaton a szlovák nyelvterülettel érintkezik, illetve abban folytatódik. Néptáncait tekintve a tájegységet a kutatás a nyugati palóc táncdialektushoz sorolja. A hagyományos tánckészlete szempontjából Mátyusföld és a szomszédos tájegységek között merev határvonalat húzni szinte lehetetlen. Még a Kis-Duna sem tekinthető egyértelmű határnak, mert számos Mátyusföldre jellemző tánc, például a Bertóké verbunk, az üveges verbunk vagy az elnépiesedett polgári társastáncok, mint a padegatta, a sottis, a suszterpolka, a tapsikoló a Csallóközben, a Rábaközben, de még tágabb területen is megtalálhatók. Egyes tánctípusok a magyar nyelvterület határán túlra is elérnek. Az elnépiesedett polgári társastáncokat Nyugat-Szlovákia egész területén teljes gazdagságukban ismerték, és típusonként megközelítőleg azonos dallamokra és mozgásformákban adták elő. Kutatások eredményeként a vidék tánchagyományát az alábbi fő típusok szerint osztják fel: női táncok, eszközös táncok, verbunkok, csárdások, elnépiesedett polgári társastáncok.

Itt egy kis kvíz a cikk után:

https://www.fyrebox.com/play/matyusfold_GjD0y9jQ2