Jelenlegi hely

„Nyelvében él a nemzet”

/ Pathó Marianna /
patho.marianna képe
Szórakoztató anekdotákkal tűzdelt, nyelvi jogokról szóló előadással nyitotta meg Orosz Örs a „Nyelvében él a nemzet” című vándorkiállítást Ipolynyéken. 2009-ben az első Fico-kormány államnyelvtörvény-módosítása sarkallta az anyag összegyűjtését. Az említett módosítás újból bevezette a szigorú szankciókat. Ezt követően a nemzetiségi jogok és a nemzetiségi nyelvhasználat kérdései nemzetközi színtéren is megjelentek.

A Február 24-én megvalósuló eseményen hosszú kutatómunka eredményeivel ismerkedhettek meg az érdeklődők. A tárlat egy időben készült a „Hely nevei, a nyelv helyei”, a kisebbségi nyelvi jogok történetével foglalkozó, hiánypótló könyvvel. A Fórum Kutatóintézet gondozásában megjelent összesítés, 1918-2012-ig dolgozza fel a mai Szlovákia területén érvényesülő nyelvi jogokat, elsősorban magyar-szlovák viszonylatra fókuszálva. Teszi mindezt négy nyelven, magyar, szlovák, angol és francia fordításban.

A kiállított anyag forrását levéltári iratok, kordokumentumok, jogszabályok képezték. De sikerült több eredeti táblához és dokumentumhoz is hozzájutniuk a kurátoroknak. Orosz Örs elmondása szerint már tizenöt éves kora óta gyűjti az ilyen relikviákat. A gyűjtemény Ipolynyéken is értékes darabbal bővült Hrubík Béla polgármester jóvoltából, aki egy„Hont vármegye Kóvár kisközség Ipolynyéki járás” feliratú táblát ajándékozott számára.

A kiállítás a bemutatott táblák mellett 16 panelből áll, amely négy nagyobb történelmi, jogtörténeti korszak nyelvhasználatát mutatja be gazdag képanyaggal és kísérőszöveggel. Az első  Csehszlovákia Masaryk-korszaka, a második korszak a hontalanság évei (1945-48), harmadik a szocializmus időszaka (1948-1989), míg a negyedik korszak a rendszerváltástól napjainkig terjedő időszak nyelvhasználati eseményeit öleli fel.

Orosz Örs az elmúlt években elkötelezett aktivistájává vált a Kétnyelvű Délszlovákiáért mozgalomnak, akik a magyar nyelv kiterjesztéséért küzdenek a magyarok által lakott régiókban. Számos gerilla akciójukkal hívták fel a figyelmet a szlovák jogszabályi hiányosságokra, arra, hogy még a meglévő, kisebbségi nyelvhasználatnak teret adó törvényeket sem engedik a hatóságok gyakorlatba átültetni. Legfontosabb üzenetük azonban az, hogy tudatosan kell használnunk az anyanyelvünket, és küzdeni azért, hogy minél több helyen elfogadják szülőföldünkön, mert a kisebbségi nyelvhasználat kiterjesztésénél is csak a minél szélesebb körű kiállás vezethet eredményre.