Hertelendyfalvi húsvét az Al-Dunán
Írásom nem csak abban a hipotézisben akar választ keresni, vannak-e érdemleges különbségek az anyaországi és a vajdasági húsvéti szokások között, hanem abban is, hogy mennyire éreztem családközelinek ezt a néhány napot. A húsvét az újjászületés ünnepe.
Számunkra, keresztyének számára azonban ez az ünnep egy ennél mélyebb és jelentőségteljesebb esemény is, hiszen Jézus feltámadását, a halál feletti győzelmet és az üdvösség ígéretét ünnepeljük nagypéntektől egészen húsvéthétfőig. Hertelendyfalva székely-magyar lakosságának jelentős része református.
A helyi egyházközség a húsvéti időszakban tartja a reformátusok nyilvános hitvallását: a konfirmációt, ami még pezsgőbbé teszi ezt az időszakot a közösség életében. Volt szerencsém két konfirmáció utáni ünnepségen is részt venni, sok-sok emberrel találkozhattam.
Nagy álmom volt, hogy a húsvéti szokásokat itt, Hertelendyfalván láthassam, ezért főleg a mentoromtól, Lőcsei Ilonától kértem segítséget, adjon tanácsot abban, hol érdemes figyelemmel kísérni a helyi szokások megtartását. Ilona ajánlott is valakit, hogy vegyem fel vele a kapcsolatot, és egy isteni beavatkozásnak köszönhetően már nagypénteken találkozhattam vele.
A mentorom Ömböli Hajnalkát ajánlotta, aki híres a helyi népszokások őrzéséről. Az ő családja is ott volt azon a bizonyos találkozáson, és még aznap elmehettem velük egy izgalmasnak ígérkező tojásfestésre. Természetesen, a szokásokhoz híven, halászlével és rántott hallal vártak a házigazdák.
A finomságok elfogyasztása után nekiálltunk a tojások festésének. Első lépésként hideg vízbe tették a tojásokat, amiben elkezdték főzni. Amikor a tojások főtt állapotba kerültek, kivettük őket. Ezt követően az előre megvásárolható festéket elkeverték az erre a célra használt vízben.
A tojásokat visszahelyezték a festékkel kevert vízbe, és körülbelül még 5-10 percig hagyták főni. Csodálatosan szép mintákkal is díszíthetjük a lehűlt állapotba került tojásokat: nagy-nagy meglepetésemre elárulták, hogy nylonharisnyával is tudunk tojást festeni.
Az így készült díszes tojás még inkább figyelemfelkeltő látványt nyújtott a családi asztalon. A készítés folyamata: a kertben szedünk egy-két szebb levelet, és rátesszük óvatosan a tojásra, majd mindezt ráfogjuk egy viseltes nylonharisnyára, szorosan rákötözzük egymásra a tojást és a levelet, majd megfőzzük.
Ezután néhány percig a tojásfestékben tartjuk az általunk elkészített „harisnyacsomagot”, és csodálatos végeredményt kaphatunk. Mindegyik tojást étolajjal áztatott szalvétával vagy szalonnazsírral bekenjük, hogy szép fényes legyen annak színe és mintázata.
Egy héttel korábban a tojásírásra is sor került itt, a faluban: az Újvidéki Egyetem szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Kultúrakutató Műhely tagjai és sok más érdeklődő tekinthette meg a tojásírás fortélyait. A szabadkaiak izgalmas terepmunkája részeként a műhely egyik kutatója, Boja Patyi Sarolta, népi tárgyalkotó iparművész és tojásfestő, foglalkozásokat tartott nemcsak Hertelendyfalván, de a 28 kilométerrel távolabb található Székelykevén is.
Ma már ugyan Vajdaság-szerte művelik a tojásírást, eredetileg ez a fajta népművészet a székelyekhez volt köthető. Itt, az Al-Duna mentén is voltak többen, akik számára nem volt új ez a fajta foglalkozás. Az alkalmak célja egyértelműen a visszatanítás volt, nem beszélve arról, hogy újabb közösségépítő folyamatok is megvalósultak.
Szabadkai vendégeink a tojásíráshoz szükséges íróka és viasz használata mellett, a helyiek közvetlenségének köszönhetően, számos interjút is végeztek az „A határ, ami nem választ el” pályázat keretében.
A hertelendyfalvi húsvéti időszak bizonyította, hogy az emberek erős, családcentrikus, vallásos kötődésű, tradicionális életfelfogása máig jelen van, és a magyarság megmaradásáért dolgozó folyamatok itt érezhetően erősebbek, mint a Budapest melletti Törökbálinton, ahol élek. Csodálatos volt itt megélni a húsvétot!
Köszönöm, Hertelendyfalva! Külön köszönöm Lőcsei Ilonának, a Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület titkárának, valamint Ömböli Hajnalkának és Nagy Máriának, hogy befogadtak családi körükbe e szép ünnepnapon!
