Jelenlegi hely

PSP - Keleti végeken

/ Hunyadi Péter /
hunyadi.peter képe
A Petőfi Program legkeletibb területein közös eseménysorozatot szerveztek az ösztöndíjasok. Két moldvai csángó település, Lábnyik és Magyarfalu után Szászrégenben, majd Kőhalomban és Nagymohán is bemutatók, táncházak, zajlottak leginkább gyermekek részére. Mivel a kiküldött szórványgondozók közül sokan a folklór különböző ágait művelik, és leginkább ezen a téren fejtik ki munkásságukat, így kézenfekvő ötlet volt a közösen szervezett, ilyen jellegű programsorozat. Középpontban a népzene, a néptánc, a daltanulás volt, de hangszerbemutató, folklórismereti előadás is részét képezte az egyes műsoroknak.
HangszerbemutatóNépdaléneklési versenyPSP ösztöndíjas találkozóTáncház a diákotthonban

Az első állomás Lábnyik, egy 1000 lelkes csángó falu a Szereten túl, szelíd dombok mögé bújva. Délutáni magyar iskolája szerény, kicsi épület. Mikor érkezünk, már furulyaszó és ének hallatszott. A táncházmozgalom egyik közismert moldvai furulyása, a klézsei Hodorog András már fújta a kecskés táncot. Hamarosan összeállt a zenekar, és a délutáni magyar iskola tánc- és muzsikaszótól lett hangos. Ezután olyan dalokat tanulhattak a gyermekek, melyeket talán még nagyszüleik is fújhattak annak idején. A helyi magyartanárok munkáját dicséri, hogy az állami magyar oktatás hiánya ellenére a gyermekek gond nélkül tanulták hallás után a sorokat.

A következő helyszín Magyarfalu, már valóban a magyar nyelv keleti végvára, Budapesttől majdnem 900 kilométerre. Itt már több korosztály tanulói vettek részt a foglalkozáson, ahol a magyartanár házaspáron túl a helyi hagyományőrzők is jelen voltak. A faluban nyáron több folklóresemény van, sőt a tánccsoport a budapesti csángó bálon is szerepelt idén. A moldvai csángó falvak közül az egyik legjobb magyar nyelvi állapotban lévő közösség ez. A hagyományőrzés ellenére meglepetten tapasztaltam, hogy a vidék nemrégiben letűnt, emblematikus jelentőségű hangszerét, a kobozt a gyermekek már nem ismerik föl. Nem volt tehát haszontalan a hangszerbemutató, melyet itt is táncház követett. A daltanulás után nagy örömmel hallgattuk a helyi asszonyok hosszú versszakokban kanyargó énekeit.

Másnap mindkét faluból a tehetségesebb gyermekekkel népdaléneklési versenyre vagy inkább találkozóra utaztunk a Pusztinába, ahol nagy sikerrel és szép eredménnyel vettek részt. Örömmel tapasztalható ebben a Tázló-menti faluban, hogy egyfajta kulturális központja kezd lenni a moldvai magyarságnak. Igen tekintélyes, és a falu népi építészetéhez is alkalmazkodó a Közösségi Magyar Ház, nagyszerű helyszíne sokféle kulturális eseménynek.

A Petőfi Sándor Program (PSP) két moldvai ösztöndíjasával, Nagy Bencével és Tremmel Ákossal ezután Lészpeden, az ő működési központjukban és szálláshelyükön zártuk a moldvai helyszíneket, eseményeket.

Másnap, az ugyancsak PSP ösztöndíjas Bódi Viktória által szervezett, avatóünnepségével egybekötött találkozóra utaztunk Szászrégenbe, ahol hét helyszínről jöttünk össze. A Radnótfájai Foglalkoztató Központ átadóünnepsége után a fogadáson kisebb koncertet és táncbemutatót tartottunk ahol Grezsa István miniszteri biztos úrral volt alkalmunk rövidebb eszmecserére. Az estét egy jó hangulatú PSP-s összetartással zártuk, ahol mindannyian (Nagy Bence - Lészped, Bódi Viktória - Szászrégen, Rád András László - Szászrégen, Medvegy Andrea - Szamosújvár, Hegedűs István - Válaszút, Molnár Balázs - Gyulafehérvár és jómagam, Hunyadi Péter - Kőhalom) eddigi tapasztalatainkat, meglátásainkat, jövőbeli terveinket osztottuk meg egymással.

Következő két helyszín már az általam képviselt szórvány települései, ahol Nagy Bencével és Molnár Balázzsal folytattuk az eseménysorozatot. A tánctanításban a szintén Kőhalomban tevékenykedő Alejandra Brum volt segítségünkre.

Nagymoha egy nehezen megközelíthető falu. Magyar szórvány helyett inkább magyar "zárvány" lenne az alkalmasabb kifejezés, mivel egy színmagyar faluközösség, mélyen az egykori Szászföld szívében. Ide szeptember óta járunk néptáncórákat tartani heti rendszerességgel. A székelyföldi páros táncok után, most a moldvai csángó körtáncokkal ismerkedhettek a mohai gyermekek a szokásos daltanulás és folklórbemutató után.

 Kőhalom kisváros, régióközpont, a vidék magyar oktatása itt összpontosul. A helyi Református egyház által fenntartott szórványmagyar diákotthon működési területem központja. Ez a kedves diákközösség mintegy 40 bentlakót számlál. Itt is a tanév eleje óta végzünk oktatói, pedagógiai munkát. A táncház és ezzel kapcsolatos dolgok nem mennek újdonságszámba, hiszen évek óta van néptánccsoportja a kollégiumnak. A moldvai táncok itt is nagy sikert arattak.

A tapasztalatok szerint, az ilyesfajta együttműködések rendkívül hasznosak mind a célközösségek mindennapjaiban, mind az ösztöndíjasok munkáját illetően. Úgy vélem továbbá, hogy a széleskörű, rendszeres munkakapcsolat, magát a Petőfi Programot is egységesebbé teszi.