A nagybányai cserkészcsapatnak tartottam vetítéssel egybekötött interaktív előadást. Mivel hagyományosan Szent György napján hajtják ki a jószágokat a pásztorok, így adódott a témakör, melyben a három jeles napot egymásra építve egybe bemutathattam.
A hortobágyi pásztorok életén keresztül lehet szemléltetni milyen is egy fenntartható, természettel összhangban élő ember élete, amelyből példát lehet meríteni nemcsak a Föld napján, de egész évben is.
A cserkészek a beszélgetésünk végére megállapították, hogy a pásztorok élete olyan, mint egy cserkésztábor, csak ez egész évben tart, és „jobban fel van tuningolva”.
A Népviselet napjához is jó választás a hortobágyi pásztorok élete, hiszen a mai napig őrzik, hordják viseletünket, nemcsak ünnepnapokon, de a szürke hétköznapokon is.
„Legkevésbé érintette a haladás, a divat szelleme, tehát a legtöbbet megőrzött letűnt korok magyaros Ízléséből.” – írja Madarassy László a Művészkedő magyar pásztorok című könyvében.
Ebből a magyaros ízlésből mutattam be ízelítőként nemcsak a viseletet, de épületeket, állatfajtákat, tájakat és tárgyakat, melyek a pásztorok kezei között készültek.
Szent György pedig nemcsak a cserkészek védőszentje, de a kihajtás időpontját is a neve napjához kötik minden évben a pásztorok. Néhány fényképen keresztül bemutattam egy pásztor egész éves munkáját, majd saját élményeimet is elmeséltem, bemutattam – a gyerekek legnagyobb meglepetésére - hiszen egykor én is jártam a legelőket.
Bemutattam, hogy amikor van rá lehetőség a pásztorok igyekeznek valami hasznos elfoglaltságot keresni maguknak.
Az egyik hírességük a pásztoroknak a faragás. Több száz éve a magyar pásztorok mindenféle különleges dolgokat készítenek a legelőn. Ezeket nemcsak fényképeken láthatták a gyerekek, hanem meg is tapogathatták őket: elhoztam nekik azokat (pásztorbot, szaru fűszertartó, kürt, hajcsat, mézeskalács ütőfa), amelyeket én készítettem a pásztorkodás közben.
A legnépszerűbb mind közül a szürke marha szarvából készült jelzőkürt volt, melyet kézről kézre adva mindenki megpróbált megszólaltatni.
A végére sikerült egy kicsit közelebb hozni a gyerekekhez egy távoli ismeretlen világot, mely nincs is olyan messze és távol tőlük.
