Egy szelet Dél-Erdély
A programot a híres vajdahunyadi vár megtekintése nyitotta meg; a csapat a vár előtti téren találkozott. Idegenvezetőnk Kofity Magdi, a vajdahunyadi nyugdíjas klub elnöke, a Harmónia Kórus vezetője és nyugalmazott tanítónő volt. Lelkes, széleskörű vezetése során nemcsak a vár történetéről hallhattunk részletesen, hanem legendákról, helyi mondákról és versekről is mesélt nekünk.
A látogatás után egy közös séta következett, amely során a csoport a Magyar Házhoz érkezett, ahol már finom ebéddel várta a vendégeket a házigazda, Ferenczi István mentorom, az Romániai Magyar Demokrata Szövetség helyi elnöke.
Az ebédet követően kezdetét vette a szakmai program megnyitó ünnepsége, amelyet Ferenczi István nyitott meg.
Köszöntője után átadta a szót Dézsi Attilának, aki elismerően szólt az ösztöndíjasok eddigi munkájáról. Őt követte Széll Lőrincz alprefektus úr, aki szintén hangsúlyozta a Petőfi Sándor ösztöndíjasok tevékenységének fontosságát, és megjegyezte: mivel az ösztöndíjasok száma csökken, a jövőben még nagyobb szükség lenne rá, hogy erre a vidékre is küldjenek több segítséget.
A köszöntők sorát Ferenczi István zárta, aki ezután átadta a szót Szabó Nórának, a Nemzetpolitikai Államtitkárság munkatársának, az ösztöndíjasok koordinátorának. Nóra köszöntötte a résztvevőket, megköszönte a lehetőséget és a vendéglátást. Ezt követően engem, mint helyi ösztöndíjast kért fel, hogy ismertessem a megnyitó ünnepség további menetét.
A műsort a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület táncosai nyitották meg, akik Szilágyság és Bukovina hangulatát idézték meg.
Ezt követően a dévai Dél-Erdély Kulturális Társaság Renaissance Táncegyüttesének lenyűgöző fellépése következett. A helyi Harmónia Kórus is színpadra lépett, különböző tájegységek népdalaival örvendeztetve a hallgatóságot.
Végezetül, de nem utolsósorban, a Petőfi Sándor ösztöndíjasok táncoktatói egy mezőségi improvizációs örömtánccal zárták a műsort.
A gálát követően vette kezdetét az igazi szakmai program, melyet dr. Kőrösi Viktor Dávid konzul úr nyitott meg köszöntőjével.
Ezután minden ösztöndíjas lehetőséget kapott, hogy bemutatkozzon és ismertesse az adott helyszínen végzett tevékenységét. A lelkes előadók sora addig tartott, míg el nem érkeztünk a vacsorához.Az előadások közben az udvaron már érződött az estére készülő miccs illata, így nem csoda, hogy a beszámolók végén mindenki jó étvággyal fogott neki a vacsorának.
A vacsora után kötetlen beszélgetés következett, ahol a résztvevők megoszthatták egymással tapasztalataikat.Két zenész és lelkes táncos kolléga közreműködésével az esti táncház sem maradt el, így vidám hangulatban zárult a nap.
Másnap reggeli után indult útnak a csapat, először a Dévai Szent Ferenc Alapítványhoz, ahol betekintést nyerhettünk az alapítvány mindennapjaiba.
Ezután Déva várát másztuk meg, ahol kívül-belül megcsodálhattuk a felújított épületet, és gyönyörködhettünk a csodás kilátásban.
A várséta után érzékeny búcsút vettünk egymástól, majd a szél szétfújt minket, vissza a szolgálati helyszíneinkre.
Persze ez rám nem vonatkozott, hiszen én otthon, a saját helyszínemen tölthettem a hétvégét. Öröm volt számomra, hogy Dél-Erdély vendégszeretetéből, értékeiből és hangulatából kollégáim is részesülhettek.
A fotókat Menyhárt Barbara kolléganő készítette.
