A kutató elsőként egy szenzációs avar kori rovásírásos leletről számolt be, amelyet Vukovár és Újlak térségében találtak nemrég, és akár újraírhatja a legkorábbi írásos magyar nyelvemlékeket. Az előadó tudományos igényességgel, mégis közérthetően és érdekesen ismertette a felfedezés jelentőségét, majd innen kiindulva szélesebb körű történelmi áttekintést adott, amelyben a vukovári magyar emlékek, személyiségek és fontos helyszínek kerültek a középpontba.
A hallgatóság soraiban sokan most hallottak először olyan kiemelkedő helyi magyar személyiségek életútjáról, mint Kelecsényi Zádor, aki a Monarchia idején ügyvédként, közjegyzőként és a református egyház főgondnokaként vált ismertté és nagyon népszerűvé a városban, vagy Hideghéthy Imre, aki Vukovár polgármestereként, majd megyei ispánként, országgyűlési képviselőként és a magyar kormány horvát-szlavón-dalmát ügyekért felelős minisztereként állt a közösség élén.
Mindkettőjük pályafutása jól példázza, hogy a város magyar polgárai a 19–20. század fordulóján milyen meghatározó szerepet töltöttek be a társadalmi és politikai életben.
Az esemény ünnepélyességét emelte, hogy a résztvevőket Jakumetovics Rozália, a Vukovári Magyarok Egyesületének elnökasszonya, valamint Magdó János eszéki magyar főkonzul köszöntötte. Főkonzul úr beszédében kiemelte a kulturális és történelmi gyökerek ápolásának, valamint az emlékezet fenntartásának fontosságát.
A magyar–horvát kétnyelvű előadást mintegy negyven érdeklődő hallgatta figyelemmel, a közönség soraiban pedig jól érzékelhető volt az a lelkesedés, amelyet a helyi magyarság múltjának jobb megismerése motivál.
