anyanyelvápolás, rendezvényszervezés
„Magyarul beszélek, és ez csak annyit jelent: magyarul vagyok.” (Makay Ida)
Felsőfokú tanulmányaimat földrajz–német tanárszakon végeztem. Fiatal felnőttként két évig tanítottam általános és középiskolában is. Tapasztalataim azt mutatták, hogy nagy szükség van élménypedagógiai módszerek alkalmazására az oktatásban, hiszen ezekkel növelhetjük a tanulási motivációt és fenntarthatjuk a diákok érdeklődését. Ezt a szemléletet követem pedagógusként: arra törekszem, hogy teret adjak a gyerekek sokszínűségének és kreativitásának kibontakoztatásában. Példaként szüleim állnak előttem, akik a különböző művészeti ágak megszerettetésével irányt mutattak és rávilágítottak az értékközvetítő hivatástudat fontosságára.
Augusztus végéhez közeledve szinte ösztönösen elfog a honvágy Erdély felé, ahová idén harmadik alkalommal térhetek vissza az ösztöndíjprogram keretében. A fogarasi és halmágyi magyar közösségekhez azzal a lelkesedéssel indulok, hogy jól ismerem nyitottságukat, vendégszeretetüket és elköteleződésüket magyar örökségük ápolásában. Legfontosabb feladatomnak a magyar nyelv és kultúra megőrzését tartom, amelyben kiemelt szerepe van a fiatalok összefogásának és közösséggé kovácsolásának. Mentoraimmal közösen folytatjuk a heti rendszerességű foglalkozásokat, és arra törekszünk, hogy a gyerekek szellemi és lelki értelemben egyaránt gyarapodjanak és fejlődjenek. Emellett minden korosztály számára szeretnénk kulturális programokat szervezni, valamint rendszeres találkozási lehetőségeket kínálni. Bízom benne, hogy mindannyiunk számára gyümölcsöző év áll előttünk.
