Kelet-Magyarországon, Fehérgyarmaton születtem, a Felső-Tisza, a Szamos és a Túr folyó ölelte mesés szatmári határvidéken. Ez az a vidék, ahonnan Móricz Zsigmond indul, ahol Kölcsey Ferenc lejegyzi nemzeti himnuszunk sorait és ahol Petőfi Sándor számos verséhez ihletet merít vándorútjai során. Családom mindkét ága sok-sok nemzedékre visszamenően hithű református, így nagyszüleim és szüleim kora gyerekkorunktól már ebben a szellemben neveltek minket. Az Ószövetség és az Újszövetség történetei, amiket először gyermekként a nagyszüleimtől hallottam, a családi-közösségi élet és annak ritmusa, szokásai, megalapozták istenhitemet, identitásomat és ragaszkodásomat gyökereimhez egész életemre.

Tanulmányaimat Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végeztem 1996-2002 között. Történelmet, irodalmat és idegen nyelveket tanultam. Tanulmányi és gyakornoki ösztöndíjjal több szemesztert töltöttem külföldön, Dániában, Németországban és Szlovákiában. Ezt követően középiskolai tanárként dolgoztam, majd cégeknél értékesítési és kommunikációs területen. Alkotóként szépirodalommal és analóg fotográfiával foglalkozom. Erdélyben szerzett értékes tapasztalataimat, helyismeretemet, élményanyagomat, kapcsolataimat felhasználva, személyes lehetőségeimhez és mozgásteremhez mérten, legjobb tudásom szerint igyekszem segíteni a brassói magyar közösséget.

Saját példámból, élettapasztalatomból kiindulva szilárd meggyőződésem, hogy a nemzet alapja a család. Oktató, segítő, értékteremtő- és közvetítő munkám során a rám bízott gyerekek és fiatalok családi hátterét megismerve, helyzetüket megértve igyekszem nemzeti-közösségi integrációjukat segíteni, bátorítva őket, hogy minden körülmények között vállalják magyarságukat, legyenek rá büszkék, és tudatosan, gondosan odafigyelve fejlesszék anyanyelvüket, úgy éljenek, hogy maguknak és utódaiknak minél több lehetőséget teremtsenek az anyanyelv használatára és a közösségi élményekre Erdély szórvány magyar közösségeiben.