Jelenlegi hely
„Az elmúlt tanévben Kárpátalján szolgálhattam ösztöndíjasként, de nemcsak ezért örülök annak, hogy ismét a munkácsi járásba kerültem, hanem azért is, mert egyre fontosabb, hogy összetartsanak a magyar közösségek, és erre mi sem alkalmasabb, mint a tánc és a zene. A megkezdett munkát pedig folytatnom, folytatnunk kell! Hiszem, hogy »addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk«. (Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtő)”
Simoncsics Nóra vagyok, 1989. november 6-án születtem Hódmezővásárhelyen. Általános iskolai tanulmányaimat a sándorfalvi Pallavicini Sándor Általános Iskolában végeztem matematika-rajz tagozaton, ahol először találkozhattam a népzenével. Középiskolába Szegeden jártam a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumba, amelyet megszakítottam egy spanyolországi, andalúziai tanévvel: Cádizban, az Instituto Columela középiskolában tanultam. Az általános iskolai éveimet a zene (furulya – 5 év, zongora – 2 év, énekkar – 4 év), a tánc (modern tánc – 6 év) és a sport (kézilabda – 7 év) töltötte ki, középiskolában gitározni tanultam (2 év) és sokat kézműveskedtem. Felsőfokú tanulmányaimat a Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékén kezdtem 2009-ben, itt szereztem 2012-ben BA diplomámat kommunikátorként nyomtatott sajtó szakirányon. 2012-2013-ban a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kultúramenedzser szakirányú képzésére jártam, ezután végeztem 2013 és 2015 között a Szegedi Tudományegyetemen Kulturális mediáció szakon okleveles kulturális mediátorként (egykori művelődésszervező szak). Egyetemi tanulmányaim alatt, 2009-ben kezdtem el néptáncot tanulni a Borica csoportban Szegeden, egy évvel később pedig a Solymossy Sándor egyetemi csoportban folytattam – ebből a csoportból lett a jelenlegi Délikert Táncegyüttes Möndörgő csoportja, ahol a mai napig táncolok. 2013-2015-ig a Szeged Televízió munkatársaként dolgoztam mint műsorvezető és riporter. Az elmúlt tanévet Munkácson, Bergrákoson és Szolyván töltöttem, néptáncot, népdalokat, népi játékokat tanítottam 6-16 éves diákoknak. Ezek mellett pedig a nemzeti és egyházi ünnepi műsorok előkészítésében is segítettem, ahol tudtam. Munkácson megalakult a Borostyán, Beregrákoson pedig a Vadrózsák néptánccsoport. A munka (szerencsére) nem ért véget, nem érhet véget, ezért a megkezdett úton előrehaladva szeretnék tenni a kárpátaljai magyarságért azzal, hogy a gyermekeknek, fiataloknak megmutathatom, mennyi örömöt képes adni a néptánc és a népdalok - hogy ők is ezt adják majd tovább.
