Jelenlegi hely

Lupény-Vulkáni Unitárius Egyházközség

Szedlák Katalin (2015, 2016)
Szedlák Katalin (2015, 2016)
Jeszenszky Melinda Teréz (2017, 2018)
Jeszenszky Melinda Teréz (2017, 2018)
Fülöp Ágnes (2017)
Fülöp Ágnes (2017)

 

A Magyar Unitárius Egyház Lupény-Vulkáni Egyházközsége a Déli Kárpátok északi, valamint Erdély déli részén található Lupényban és Vulkánban működik. E két zsil-völgyi település a szénbányászat egykori központjaként fontos helyet töltött be a régió energetikai iparágában. Annak ellenére, hogy mindkét település már a bányászat megjelenése előtt is létezett, fellendülésük igazából ezen iparág megjelenésével és fejlődésével vette kezdetét.

Kezdetben sziléziai, ruszin és olasz bányászok népesítették be a két várost. Az 1800-as évek végétől azonban a magyar családokat is vonzotta a jobb kereseti lehetőség. Ekkor jelentek meg az első unitáriusok ezen a vidéken. Maga a Lupény-Vulkáni egyházközség 1920-ban létesült, amikor lelkészi lakást vásárolt, majd templomot épített. Az évek folyamán mind templomát, mind lelkészi lakását többször elveszítette, ám mindig sikerült a nehézségek fölé kerekednie és mind a mai napig folytatja feladatát.

Napjainkban a bányák bezárása miatti elköltözések, a nagymértékű beolvadás, valamint a népesség csökkenése miatt a gyülekezet „háromszoros szórványban” (etnikai, vallási és kulturális szórványban), megfogyatkozva, de óriási lelkesedéssel folytatja mindennapi tevékenységét. Rohamosan öregedő gyülekezete lelkesen vesz részt mind az egyházközségi-, mind a városszintű magyar programokban, és a domb magasságában fekvő templomot – amely tagjainak valóságos nemzeti és vallásos megtartó erőként szolgál – szép számban látogatja. Kiemelkedő eseményeink a vasárnapi- valamint ünnepi istentiszteletek, az azokat követő teázások, a szeretetvendégségek, az ősszel megszervezett öregek vasárnapja, és mindnyájunk számára nagyon fontos a Sepsiszentgyörggyel való testvér-egyházközségi kapcsolat.

Egyházközségünk életében jelentős szerepet tölt be a helyi magyarsággal ápolt jó testvéri viszony is. Nem feledve ugyanis magyar-székely gyökereiket, az unitárius hívek, római-katolikus, református és baptista testvéreikkel összefogva minden évben együtt ünneplik a farsangot, a március 15-i eseményeket, a nők- és férfiak napját, a nyugdíjasok délutánját, valamint együtt szervezik meg a Hunyad megyei-, illetve a Zsil-völgyi Magyar Napokat is.