Jelenlegi hely

Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK)

Sándor Attila (2015)
Sándor Attila (2015)
Ujvárosi Zita (2015, 2016)
Ujvárosi Zita (2015, 2016)
Böröndi Róbert (2017, 2018, 2019)
Böröndi Róbert (2017, 2018, 2019)
Hunyadi Péter (2022)
Hunyadi Péter (2022)
Hunyadi Péter (2023)
Hunyadi Péter (2023)

Elnök: Horváth Ferenc

Szlovénia területén két olyan régió található, ahol törvényesen elismert őshonos nemzeti közösség él. A tengermelléki olasz nemzetiség mellett a muravidéki magyarság közösségei részesülnek ebben a területi alapon működő jogrendszerben, mely kiterjed az oktatásra, a nyelvhasználatra, valamint közművelődésre. A magyar határ mentén egy nagyjából 20 kilométeres sávban 5 községközpontba rendeződve találjuk a magyar településeket, melyeknek kulturális és adminisztratív központja Lendva városa, egyben a MMÖNK székhelye is. A politikai szervezet 1975-ben alakult azzal a céllal, hogy a törvények adta lehetőségeket kihasználva magyar érdekképviseleti tevékenységeket folytasson és összefogja a magyar önkormányzati közösségek tevékenységeit.

A muravidéki magyarság lélekszáma már 10000 fő alatt van, így az önszerveződés civil forrásokból elképzelhetetlen lenne. A MMÖNK a magyar kulturális élet előmozdítása céljából alapította meg a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézetet, melynek fő tevékenysége a Népújság című hetilap kiadása, valamint a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetet, mely közművelődési és közösségszervezői feladatokat lát el. A muravidéki magyarság túlnyomó része kis lélekszámú településeken él, ezért a megmaradás feltétele a családi gazdálkodási módok segítése, serkentése. Ezzel a feladatkörrel hozta létre a MMÖNK a Magyar Regionális Fejlesztési Intézetet Lendván, de társalapítója a Lendvai Kétnyelvű Középiskolának is.

A MMÖNK magas szintű tárgyalásokat folytat a magyar és szlovén állami szervekkel és kapcsolatokat tart fönt a magyarországi, Rába vidéki szlovén szervezetekkel, valamint több külhoni magyar szervezettel is. Hatékony érdekvédelmi tevékenységeit nemzetközi kisebbségvédelmi intézményekkel való együttműködésben valósítja meg. Partnere a legkülönfélébb kutatási projekteknek a nyelvjáráskutatástól a kétnyelvű oktatás hatásainak vizsgálatáig. A Határtalanul Program iskolai cserekapcsolatainak összehangolásában fontos szerepe van, valamint a Petőfi Sándor Program fogadószervezete is 2015-óta.