Jelenlegi hely

Rovás Egyesület és Debrődi Községi Hivatal

Kocsis Dániel Attila (2015)
Kocsis Dániel Attila (2015)
Brum Alejandra (2016)
Brum Alejandra (2016)
Gráf Dóra (2017, 2018)
Gráf Dóra (2017, 2018)
Krupár Luca (2018)
Krupár Luca (2018)

Debrőd (szlovákul Debrad) a Felvidék legészakabbra fekvő magyar faluja. Kassától mintegy 27 km-re délnyugatra fekszik, a Bódva folyó közelében, tágas, erdőkkel körülvett völgyben. Védett terület, bőséges ivóvíz-készletekkel. Debrőd nevét először 1255-ből, a jászói Premontrei rend újraalapító okiratában említik. A falunak ma 400 lakosa van, többségében magyar ajkúak. Az északabbra fekvő települések szlovák nemzetiségűek, német és ruszin kisebbséggel.

Debrőd nemcsak a táj szépségével csalogatja ide a látogatókat, hanem történelmi múltjával, legendáival is. A falu központjától 3 km-re található a Szent László tisztás, melyen egykor Szent királyunk haladt végig fáradt seregével. A Jó Istenhez fohászkodván lova patkója nyomán forrás fakadt a sziklából, mely ma is csörgedez. Ennek tiszteletére egy jászói prépost feltehetően a 13. században templomot emeltetett a tisztáson. Már a 15. században is búcsújáró helyként volt ismert ez a különleges tisztás, de az 50-es években észlelt Mária-jelenések hatására valóságos népvándorlás indult erre a helyre. A búcsújárásnak 1959-ben az akkori politikai hatalom vetett véget: egy reggelre felgyújtották a templom körül fából épült kápolnákat, és a templom eredeti berendezéséből csak egy Szent Lászlót ábrázoló festmény és a harang maradt meg.

Falunk vezetésének és lakosainak régi álma volt a Szent László búcsú felelevenítése, és a templom helyreállítása. Mivel a templom védett területen áll, a hatóságok nem engedélyezték az építkezést. Így csak az eredeti alapok megerősítésére került sor, melyre a templom belsejéből kinőtt fákat is beépítve egy különleges, vörös fenyőből készült templomkonstrukció került (Tamás Gábor építész tervezése). Ezt aztán különleges futórózsákkal ültették körbe, így kapta ez az egyedülálló építmény a „Növénytemplom” elnevezést. Itt kerül sor minden év június utolsó szombatján a Szent László búcsúra, mely gazdag programmal várja a látogatókat. A település lakosainak fő jövedelme hajdan mezőgazdaságból és erdőgazdálkodásból származott, melyet a környéken egyedülálló mesterséggel, a mészégetéssel egészítettek ki. A falut átszeli a Szent János patak, melynek forrásai ivóvízzel látják el a lakosságot. A szép és egészséges környezetnek köszönhetően az utóbbi években egyre több fiatal család választja otthonául Debrődöt. A tervezett Bódva menti Zöld Út programhoz csatlakozva a falu szeretettel várja a természetbe vágyó és azt tisztelő látogatókat.