Jelenlegi hely

A Malenkij robotra elhurcolt áldozatokra emlékeztünk a kárpátaljai Terebesfehérpatakon és Rahón 2016. november 5-én

/ Simon Andrea /
simon.andrea képe
„Ezer fogoly küldi imáját az égbe, Hallgasd meg hát Uram, kérésünket végre. Könyörögve kérünk, segíts haza minket, Bűneiben szenvedő fogoly népeidet. Mi Atyánk, Úr Isten, ki fenn vagy az égbe, Hallgasd meg hát sok-sok kérésünket végre.”
Terebesfehérpatak Terebesfehérpatak - Vajda Sándorné ünnepi beszédeRahó - megemlékezés a Malenkij robotra elhurcoltak emlékéreRahó - Vajda Sándorné ünnepi beszéde

Ezzel az imával fohászkodott egy ismeretlen magyar társunk, akit 1944-ben elhurcoltak Kárpátaljáról. Talán haza sem tért többé… 

A II. világháború utáni időszakban, 1944-ben Kárpátalja Szovjetúnió része lett. A Szovjetunió számára Magyarország közvetlen katonai ellenfél volt, és természetesen Kárpátalja magyar lakosságát is a magyar nép részének tekintették. Nem törődtek azzal, hogy a Hágai nemzetközi egyezményt figyelmen kívül hagyják, 1944. november 13-án a 4. ukrán front törzse parancsot adott ki arról, hogy a Kárpátalján élő német és magyar nemzetiségű, 18 és 50 év közötti férfiaknak három napon belül jelentkezniük kell a legközelebbi szovjet katonai parancsnokságon.

Az ukázban nem volt szó arról, hogy ezeket az embereket közmunkára irányítják, ezért a magyarok – akik még ekkor nem sejtették, hogy mi vár rájuk – eleget tettek a parancsnak, jelentkeztek abban a hitben, hogy csupán három napot fognak dolgozni, hogy segítsenek a háború után romokban heverő ország helyreállításában.

A magyar férfiak első gyalogos csoportját 1944. november 18-án indították útnak szigorú katonai kísérettel a szolyvai gyűjtőtáborba. A rendelkezésre álló adatok szerint a fogvatartás embertelen körülményei miatt itt halt meg a legtöbb kárpátaljai magyar. A többieket később tovább hajtották különböző munkatáborokba, a Szovjetunió belsejébe. A kollektív büntetést kevesen élték túl. Akik túlélték a borzalom éveit, 1946-tól mehettek haza.

Arról, hogy valójában hány embert hurcoltak el, és lett áldozata a megtorló bánásmódnak mind ez idáig nem kerültek napvilágra pontos adatok. Az mindenesetre biztos, hogy a férfiaknak ez a nagyarányú deportálása a mai napig kihat a kárpátaljai magyarság helyzetére, hiszen a magyar férfilakosság színe-javát elhurcolták. Ezek nagy része soha nem tért vissza.

Később  - 1944. decemberében - fiatal magyar és német származású lányokat, nőket is elvittek malenkij robotra. Közülük sem sokan élték túl ezt a rémséges időszakot. Aki szerencsésen haza tudott jönni, annak sem lehetett sokáig beszélni az ott átélt borzalmakról. Testi és lelki megaláztatásokról.

Ezekre az áldozatokra emlékeztünk november 5-én. A megemlékezésünket a nemzeti imánk, a Himnusz közös éneklésével kezdtük.

A rendezvényen részt vett Vajda Sándorné, Budapest – Belváros képviselőasszonya. Vele érkeztek a ZONTA Jószolgálati Szövetség képviselői is. A képviselőasszony ünnepi beszédében egy általa személyesen is ismert női áldozat visszaemlékezéseiből idézett. Az elhangzott mondatok felelevenítették a hallgatóság számára az iszonyatos időszakot, amikor az ember elveszítette emberi mivoltát... Szívszorító volt belegondolni, mit élhettek át.

A Magyar Állami Operaház énekesnője, Számadó Gabriella előadásában felcsendült -  többek között  - az „Elindultam szép hazámból…” című népdal. Fájdalmasan szépen hangzott a sírok között, a hegyek ölelte völgyben, Európa közepén…

Megemlékezésünk végén Mikulyák László rahói esperes úr az elhurcoltak emlékére mondott imát. A gyertyagyújtás, valamint a koszorúk és mécsesek elhelyezése után - helyi szokás szerint  - 1-1 szelet zsíros fekete kenyeret és forralt bort ittunk az áldozatok emlékére.

A rahói megemlékezésen részt vett Viktor Medvigy, Rahó város polgármestere, és beszédet mondott Hőnis László, rahói képviselő.

Végezetül álljanak itt a két település áldozatainak nevei, akiket név szerint is ismerünk.

Rahó

1.            Andriovszky Gyula
2.            Anger Béla
3.            Balog Gyula
4.            Báron Emil
5.            Bobrovszky Rezső
6.            Brandisz Jakab
7.            Csaholyi József
8.            Falticskó József
9.            Faltinszky Jakab
10.          Franc József
11.          Hamut józsef
12.          Hőnis János
13.          Hőnis Mátyás
14.          Kellner Ignác
15.          Krafta Béla
16.          Kulcsár Gyula
17.          Lacharovics József
18.          Lajtner Antal
19.          Lengyel Bertalan
20.          Milcsevics József
21.          Milcsevics József
22.          Milcsevics Kálmán
23.          Milcsevics László
24.          Minich Péter
25.          Petróczi Gyula
26.          Reich Ludvig
27.          Sleiher Gyula
28.          Sleiher József
29.          Smocer Antal
30.          Stadler Emil
31.          Stadler Károly
32.          Stadler Lajos
33.          Traxler Béla
34.          Tusser József
35.          Váradi Sándor
36.          Vizáver Károly
37.          Wainrauch József

Terebesfehérpatak

1.           Birosz József
2.           Bobencsuk Károly
3.           Csája Ferenc
4.           Filinger Jakab
5           .Filinger Mihály
6.           Magas Géza
7.           Seft Géza

 http://file:///C:/Dell/PetőfiProgram/Malenkij%20robot%20-%202016.11.05/242_vadolnak_a_tulelok_001-224.pdf