Jelenlegi hely

"Népek, nemzetek a Kárpát-medencében"

A Magyar Királyság etnikai viszonyainak története

/ Hunyadi Péter /
hunyadi.peter képe
Tornalja környéki településeken "Hunyadi Péter etnográfus tartott előadást a Népek, nemzetek a Kárpát-medencében címmel, amelyben kiemelte, hogy a Kárpát-medencében élő különböző népek életében óriási jelentősége volt az életmódbeli különbségeknek. Ebből adott ízelítőt a jelenlévőknek a Középkortól napjainkig. Elmagyarázta, hogy bizonyos etnikai tömbök miként alakultak ki egymás szomszédságában, a szórványok hogyan jöttek létre, és ennek összefüggését magyarázta az adott etnikum életmódbeli sajátosságaival, illetve kulturális tényezőivel.” (Beke Beáta - felvidek.ma)
Magyarország népei a XI. századbanLiptói PetícióElőadás GömörpanyitonAusztria-Magyarorszag_nemzetisegei

 

Az előadások a felvidéki magyarok kitelepítésének 70. évfordulója alkalmából rendezett közösségi összejöveteleken hangoztak el, három gömöri településen, ismeretterjesztő jelleggel. A cél az volt, hogy átfogó kép rajzolódjon ki a Magyar Királyság keretei közt élt népek történetéről, valamint a Magyar Királyság jogrendszerében kialakuló, később kiteljesedő etnikai tömbökről.

Az előadás lényeges mondanivalója az volt, hogy a Kárpát-medencében adottak voltak a feltételek az egymástól gyökeresen eltérő életformák, életmódbeli jellegzetességek kialakulásához. Ezt elősegítették az Árpád-kor királyi rendelkezései is (például a vlach jog, német jog, vármegyerendszeren kívüli „székek” stb.), így végső soron maga a középkori állam vetette el a későbbi etnikai tömbökké fejlődött magyarországi nemzetiségek magvát. Az így kialakult változatos életmódbeli struktúra egészen a modern kori nemzeti mozgalmak kialakulásáig szerves egymásrautaltságban, gazdag interetnikus és interkulturális viszonyok közt alakította ki Szent István államára jellemző nemzetiségi együttélési modellt.

 

A prezentáció 10 témaköre különböző történeti korok jellegzetes etnikai változóit vonultatta föl:

1 – Magyar törzsszövetségi rend, csatlakozott népek, és a védelmi rendszer (gyepű)
2 – Szent István állama és filozófiája

3 – A tatárjárást megelőző és az azt követő benépesítési koncepció
4 – Az Anjou kor királyi és főúri rivalizálásának etnikai következményei
5 – A XV. század etnikai viszonyai az európai etnikai és demográfiai összehasonlítás tükrében

6 – A török hódoltság és annak sorsfordító jelentősége - a Kárpát-medencében 700 év után kisebbségbe kerülő magyar etnikum.

7 – A XVIII. század uralkodói telepítéspolitikája, új nyelvhatárok, új etnikai tömbök
8 – A modern kori nemzet ideáljának kibontakozása, a nemzeti mozgalmak kialakulása és a politikai indíttatású nemzeti ellentétek megjelenése a Kárpát-medencében.

9 – A történelmi Magyarország feldarabolásának okai és következményei etnikai szemszögből
10 – Az etnikai struktúra drasztikus változásai a XX. századi rendszerekben: nemzeti mítoszok, asszimilációs politika, és a magyar etnikum „szétfejlődésének” problémaköre.

sokacok, rácok, vendek, románok, ruszinok, górálok, szászok, kunok, jászok

Az elhangzott előadást gazdag kép- és térképanyag szemléltette, melynek végeztével a témához kapcsolódó kérdések hangzottak el. Mint kiderült, nagy a téma iránti érdeklődés illetve információhiány. A szlovák közoktatás ugyanis egyáltalán nem helyez hangsúlyt a Magyar Királyság etnikai sajátosságainak megismertetésére, holott éppen ezen történelmi állam keretei közt alakult ki maga a szlovák nemzet is.

  

Felvidéki és békéscsabai szlovákok, valamint Ľudovít Štúr felszólalása a magyar parlamentben

Az előadó rámutatott, hogy a Kárpát-medence politikai egységének szétverése (Trianon) után száz évvel, még mindig a magyar a legnagyobb lélekszámú nemzet ebben földrajzi egységben, mintegy 13.5 millió fővel. A történelmi Magyarország területén élő népek további sorrendje: román < 5, szlovák > 5, horvát > 4, szerb 1.3 millió fő, hogy csak a népesebb nemzeteket említsük. (A cigányság lélekszámát még hozzávetőlegesen is nehéz megbecsülni, de több milliós nagyságrenddel számolhatunk.)

 

Az ilyen jellegű közösségi alkalmak kifejezetten ritkák ebben a régióban, így a megjelentek létszáma reményre ad okot a hasonló események megrendezését illetően a jövőben.