A mai felgyorsult világban különösen nagy értéke van azoknak a pillanatoknak, amikor a gyerekek a természetes anyagokkal dolgoznak. A kezdeti nagy lendület után áprilisban már csak 7-8 gyermek járt rendszeresen a bőrműves foglalkozásokra.
A foglalkozások alkalmával a hagyományőrzés és a készségfejlesztés kéz a kézben jár. A bőr megmunkálása egyszerre fejleszti a finommotorikát, az összpontosítást és a kreatív önkifejezést, valamint az elkészült termékek mellett, egy jól összeszokott közösség is létrejött. Így a foglalkozás végén az asztalon maradt bőrdarabkák és a szerszámok csattogása után valami sokkal fontosabb marad a gyermekeknek mint egy új tárgy a zsebükben. A tudat, hogy képesek a saját erejükből kitartásukból valami maradandót alkotni. A bőrművesség tanítása így válik a múlt tiszteletéből a jövő magabiztosságává.
