Az ilyen csoportépítő jellegű találkozások mindenki számára hasznosak, akik vállalták a kilenc hónapnyi szórványkollégiumban, egyháznál, oktatási központban való szolgálatot, hiszen Románia különböző pontjain dolgozunk, javarészt egyedül, és gondjaink, örömeink nagyrészt hasonlóak. A kiküldetés alatt eltöltött idő sokunkat szembesít saját erőnkkel, alkotó és teremtő képességeinkkel, de korlátainkkal is. A személyiségfejlődés mindenki számára garantált, bárhogyan is vesszük, és az a legjobb az egészben, hogy ez egy kétoldalú folyamat: a helyi magyar közösségek tükrében látjuk magunkat, ahogyan velük dolgozunk, ötleteket adunk, és ezeket próbáljuk közösen megvalósítani, úgy formálódunk, alakulunk mi is; merem remélni, sokkal bölcsebben, élettapasztalatokkal gazdagon térünk haza.
Tanulunk az állami keretek között jogilag létező kisebbségi lét – a valóságban szívbemarkolóan erős és büszke magyarságtudattal létező szórványmagyarság – helyzetéről, velük együtt élünk, látjuk, átérezzük, megtapasztaljuk a problémáikat, bosszankodunk a nehézségeken, és örülünk a sikereknek, az együtt elért legapróbb eredményeknek.
A borszéki kirándulásunk alkalmat nyújtott mély eszmecseréknek, tévé riportot is adtunk, egymást meginterjúvoltuk, este pedig a szamosújvári Téka Alapítvány munkatársait és családjaikat töltött káposztáért cserébe megörvendeztettük némi moldvai csángó zenével, akik gyermekeikkel nagyon lelkesen elkezdték járni a körtáncokat. Volt, aki síelni ment az olvadozó sípályára, és volt, aki túrázni a havas tájban, velük megmásztuk a Nagy-Bükk-havas csúcsát, és egy vagy húsz kilométeres kerülő után jócskán kifáradva értünk vissza a kisvárosba.
Biztos vagyok benne, hogy egyben mindannyian egyetértünk: mi sokkal többet tanulunk a kiküldetésünk helyéül kijelölt szolgálati közösségeinktől, közösségeinkben, mint amennyit mi valaha is taníthatunk, viszont annyit adunk, amennyi csak tőlünk telik. Ezzel a bölcsességgel tért vissza egyenként mindenki a számára jelenvaló szórványlétbe: Tamara Vízaknára, Emese Medgyesre, Andea Szamosújvárra, István Válaszútra, Balázs Gyulafehérvárra, Péter Kőhalomra, Ákos és Bence Moldvába, magam pedig Szászrégenbe.
A kirándulásról képek megtekinthetők a galériában.
