Jelenlegi hely

Fehér megyei Hazajáró

Honismereti értekezlet a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceumban

/ Komáromi Kristóf István /
komaromi.kristof.istvan képe
Az idén tizedik alkalommal rendezték meg a Hazajáró honismereti értekezletet az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban. Január 31-február 1. között a kollégium falai közé „beköltözött” Fehér megye. Az első nap Torockó és Magyarlapád bemutatkozásáról szólt, a helytörténettől kezdve, a néprajzi sajátosságokon keresztül gasztronómiáig bezárólag.

A rendezvényt Vörös Alpár, az intézmény igazgatója nyitotta meg ünnepi beszédével, melyet kollégája, Székely Géza követett, aki egyben a rajz és művészettörténet tantárgyakért felelős a líceumban. Ő kurátorként vezette körbe az érdeklődőket a Fehér megyei képzőművészek alkotásainak tárlatán.

Ezt követően a magyarlapádi tiszteletes és tiszteletes asszony, Borbándi András és Borbándi Erika Múltban a jelen című rövid néprajzi tárlatvezetése következett, amelyet egy helytörténeti előadással fűztek össze. A lapádiak jóvoltából egy miniatűr rögtönzött néprajzi kiállítás is létrejött különböző viseletekkel, eszközökkel, helyi és környéktörténeti ismertető könyvekkel kiegészülve. Az előadók után a magyarlapádi asszonykórus következett, akik mind egyházi, mind lapádi népdalok válogatását mutatták be, a tiszteletes karnagyi közreműködésével.

Rövid szünet után a torockóiak következtek, akik szintén egy interaktív helytörténeti és néprajzi előadást mutattak be, viseletbe öltözött "modellekkel". A bemutatót, Lassel Ágnestől, a torockói Néprajzi Múzeum igazgatójától hallgathattuk meg. Őt követve ismét Magyarlapád kapott teret, és egy különleges és érdekfeszítő előadást hallgathattunk meg Borbándi András tiszteletestől A népi fafaragások reneszánsza címmel, amelyben a falu kortörténeti maradványainak feltárásáról és helyreállításáról halhattunk, középpontba helyezve a székelykapuk és tetőszerkezetek történeteit. A tánc és zenei produkciók előtt utolsó előadóként, Lőrincz Ildikót, a magyarlapádi iskola igazgatónőjét halhattuk, aki az iskola bemutatásán és történetén kívül, a szórványkollégium fontosságáról is beszélt.

                                                                           

A délután fénypontjaként a magyarlapádi hagyományőrző tánccsoport következett, akiket a méltán híres Piros pántlikás zenekar kísért Sipos Ferenc vezetésével. A táncosok természetesen a magyarlapádi táncrendet mutatták be, kezdve a leánykarikázóval, az úgynevezett kapcsossal, amit a férfi táncok követnek, lassú és gyors pontozó formájában, majd a egészet egy rövid csárdással és szaporával zárják. Közreműködtek ezen kívül Szilágyi Zsófia és Borbándi Zsuzsanna lapádi népdalénekesek is egy külön számmal. Kádár Kata nagyenyedi ösztöndíjas társam és jómagam mint az együttes vezetői vettünk részt a rendezvényen és készítettük fel a táncosokat a műsorra. Ezen kívül Szántó Ferenc magyarbecei prímás, furulyás és pásztor tiszteletére összeállítottam egy furulyás különszámot, amelyet a Piros pántlikás zenekar kíséretében adtunk elő.

Záró akkordként, a jól megérdemelt gasztrobemutató következett. A már elhíresült Küküllő vidéki szőlő és bortermelést hivatott bemutatni egy rövid kóstolóval egybekötve Győrfi Jenő magyarbecei szőlész-borász. A jó hangulatú nap zárásaként közösen utaztunk haza egy busszal, mi magyarlapádiak.